Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)

Regeszták

11. Ezenkívül az idegen kereskedőknek ne legyenek előjogaik, ne alkalmazzanak szokatlan elővásárlást ebben az oppidumban saját házaikban, vásárokon kívül ne árusítsanak mézet, sört és más italokat, valamint különböző árucikkeket, s ezzel ne károsítsák meg a helyi kereskedőket. Ezt megfelelő módon orvosolni kell. Hasonlóképpen idegen kereskedőknek ne legyen elővásárlási joguk Szentendrén méz, sör és más árucikkek elővásárlására, míg a céhmestertől és a vezető kereskedőktől erre engedélyt nem kapnak. Elkobzás büntetése vár rájuk, ha a céhtől engedélyt nem kapnak. A jogtalan elővásárlók árujának elkobzását az oppidum bírájának jelenlétében kell elvégezni. 12. Mivel e helység kereskedői lehetőleg saját kereskedésükkel foglalkoznak, s ezért a vásárokat látogatni nem szokták, ezért az alkalmatlanságok elkerülése céljából, hogy senki se akadályozza a másikat, a kereskedők elöljárójának engedélye nélkül senki se térjen vissza útjáról. Ha nem így tesz, a céh büntesse meg és bírsága kerüljön a ládába. 13. Mivel a jócselekedetek egyike a halottak kísérése és eltemetése, ha a céh tagjai közül valaki befejezi életét, a többiek, a mesterek és a segédek az illető temetésén jelenjenek meg. Ha valaki ezt elmulasztja és távollétének elegendő okát nem adja a céhmesternek, az ilyet, ha mester 3, ha segéd, egy forintra kell megbüntetni, mely büntetés fele a katolikus egyházé, másik fele a céhládáé. 14. A céhbeli elhunyt kereskedők özvegyeinek, amíg újra meg nem esküsznek, a többi céhbeli kereskedőkhöz hasonlóan legyen joguk kereskedni, eladni és vásárolni. 15. A nőtlen céhmesterek a botrányos és kurválkodó élet elkerülése céljából egy éven belül nősüljenek meg, akik ezt nem akarják megtenni és az önmegtartóztatás határait áthágják és a test bűnét rájuk bizonyítják, azokat a céh pénzbírsággal sújtsa. E bírság fele a helyi katolikus egyházé, a másik fele a céhládába kerül közös költségekre. 16. Ha némelyek a céhből más bűnbe esnek (kivéve a főbenjáró bűnöket), az ilyenek megbüntetésére a céhmester s a kereskedők egész közössége jogosult. Ha pedig az ügyet eldönteni, elsimítani és kölcsönösen elintézni nem tudják, akkor a sértett félnek joga van a városi magisztrátushoz és innét a földesúrhoz fellebbezni és az igazságot így keresni. A földesúr tudtával a magisztrátus súlyos bírságra ítélheti a vétkest. Ennek két része a földesurat illeti, a harmadik a magisztrátust. 17. Ha a céh valamelyik kereskedőjének fia, ha nőtlen marad, a 15. pont értelmében, vagy ha a céh másik kereskedőjének lányát nőül veszi és kereskedni akar, ahhoz, hogy a céhbe felvegyék, semmi mást nem köteles adni, mint egy lakomát a céhmestereknek. Ha nem céhbeli mester lányát veszi nőül, hanem más mesterét vagy segédét vagy idegen kereskedőét és kereskedni