Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)

Regeszták

keresztény szokásokkal ellenkező erőszakos és zsarnoki módon fizettek adót a jobbágyok. Ezért a déli napnál is világosabb, hogy a török adót, melyet őfelsége alattvalóinak 1690. május 16-án, Laxenburg várában kelt rendeletében elengedett, nem követelheti a neoacquistica alá tartozó birtokok után, mivel ezek sohasem tartoztak a koronához s az sohasem bírta őket. 7. Ezekben a vármegyékben a tizedet a klérus folytonosan bérbe adja s a bérbe adott tizedet a birtokos tetszése szerint bármely kijelölt helyre el lehet szállítani. 8. Az elmúlt felfordulások óta ezen megyék területén nagy háborúk dúltak, s a szegény lakosok sok ezer marhát vesztettek, melyekkel a hadsereget táplálták és őfelsége katonáinak kenyeret, húst és más élelmiszert, lovainak pedig szénát, zabot szállítottak, és ezek századrészéért sem kaptak térítést, úgyhogy egy sincs a többi megyék között, mely annyi bajt, a háború ekkora terhét viselte volna minden segítség nélkül. 9. Mindezekhez hozzájárul, hogy Mátyás király szerencsés kormányzása és elődeinek kormányzása idején visszafoglalták az ellenségtől Nyitrát, Lőcsét, Győrt, Füleket és más helységeket, de senki sem emlékezik a neoacquisticára vagy más ilyen szokatlan adóra, melyet a visszafoglalt földek birtokosainak fizetniük kellett volna. Most pedig ezt a szokatlan adót követelik. Nem kevésbé hatalmas összegek kifizetését követeli a megyétől őfelsége Udvari Kamarája a nemesektől, nemesek özvegyeitől és árváitól, melyek helyett inkább akarnák a fegyverjog alapján kivetett neoacquistica adót kifizetni, kivéve azon birtokokat, melyeket az Udvari Kamarának őfelsége elhatározása alapján átadtak Savoya hercege és a legfőbb Haditanács elnökségében utódai, Starhemberg (Stormbergh!), Zinzendorf (Czinczendorff!) gróf és Krapff (Kraff) udvari titkár kezéhez. Azután a kamara által elkobzott paksi vagyon, az egyházi javak és sok más birtok, melyek a megye területe felénél többre terjednek ki, s az ezek után kifizetett neoacquistica adót az Udvari Kamarától meg akarják váltani. Kijelentik: remélik, hogy ezután a fegyverjog alapján fizetendő adót nem erőszakkal hajtják be rajtuk, hanem az érvényes törvények alapján, és ha valakinek van olyan birtoka, mely után a fegyverjogot meg kell váltani, az előbb leírt mód szerint fogják a megváltás összegét kifizetni. Ezért őfelsége mint legfelsőbb bíró elé járulva Isten végtelen irgalmára hivatkozva alázatosan kérik, hogy ha őfelsége az Udvari Kamara kérését a fegyverjog törvényessé tételére törvényesnek ismeri el, minden fajta felperes kérelmének adjon helyt, és amennyiben az megáll, azt kegyesen teljesítse, vagy valamilyen bizottságnak, mely az ügyben nem érdekelt személyekből áll, adja ki elintézés céljából. Bármilyen illetéktelen bizottság ítéletét, mely az ország alkotmányával szemben elfogult, nem akarják elfogadni, ezért kérik a királyi fiskus mellőzé-