Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

Közben Tolnay Ferenc szamadriai püspök, vasvári (Castriferrei) prépost és Cziráky Ádám, a mágnásoknak a rendekhez küldött követei megérkeztek, és illő üdvözlés után nehéz szívvel előadták, hogy tegnapelőtt Hidvéghy Mihály, nem tudni, milyen merészségtől indíttatva, Balassa Bálintot és nejét, Szunyogh Katalint sértő szavakkal illette s becstelenítette a nyilvánosság előtt. Mivel ez az országgyűlés alatt történt, helyesnek találták, hogy az 1625:62. törvénycikk szerint kell őket megbüntetni. Ő akkor Rákóczi László prokurátoraként működött, s azt állítja, hogy a sértő szavakat nem Hidvéghy Mihály, hanem az ő fő megbízottja mondta, kinek megígérte, hogy nevét nem árulja el. Tehát elküldték a mágnásokhoz Mokcsay András egri prépostot, a Zemplén megyei Farkas Lászlót, Bársony Jánost, Balogh István özvegye és Tolnay Jánost, Pozsony város követét, kik a dolgot minden oldalról megbeszélték, és azt is megtudták, hogy milyen gyalázatos bűnökkel vádolták meg a rendek színe előtt Balassa Bálintot, és azt is, hogy az a Hidvéghy nem a maga, hanem főnöke nevében tette az ellenvetést. Úgy határoztak, hogy méltó büntetést kell megítélniük és nem szabad hallgatniuk, s elhatározták, hogy mindkét felet a királyi ügyészség elé kell idézni méltó büntetés céljából. Mivel a hatalmasok részéről több ilyen cselekedetről lehetett hallani, attól kell félni, nehogy Isten az országot ilyen bűnökért megbüntesse. Ezért úgy ítélték, tanácsos lenne, hogy az ilyen tetteket szigorúbban büntessék. A mágnások azt akarják, hogy a nádorispán büntesse meg Hidvéghyt, és tanácskozni kell arról, hogy a királyi ügyészség idézze-e meg. A másik félnek, Balassa Bálintnak megidézéséről a követek lemondtak. Ez alkalommal tárgyalták meg Liszthy László méregkeverő, szemfényvesztő és gyújtogató bűneit. Kerekes Menyhért, Mosón megye alispánja emelt panaszt, mert miután elvégezték a közönséges nyomozást, a vádlott kérésére közbejött az uralkodó tiltó parancsa, a nyomozást nem merték folytatni, s így a vádlott szörnyű bűneit elpalástolták. Az ő szervitora benyújtott egy „könyörgő könyvecskét" (supplex libellus) a rendeknek, mely durva szavakkal vádolja a nevezett alispánt, és a vádlottat az említett bűnök elkövetésében ártatlannak mondja. Mivel az alispán a supplex libellus sértő szavai miatt panaszkodott, a nevezett szervitor urának bűnei miatt nem felelhet, de mivel a harmadik idézés annak képtelen következményei miatt alkalmatlan lenne, testimoniálist kell kiadni, és az eljárást az országgyűlés befejezése után a megyében kell lefolytatni. Milakovich (Milaykovicz) Miklós igaz kérelmét nem lehetett előmozdítani — ha katolikus lenne is — a klérus és a személynök egyoldalúsága miatt. Meghallgatták az osztrák urak gravamenjeit, melyeket őfelségének be fognak nyújtani. Annyira súlyosbítják a helyzetüket, hogy ez ügyben letartóztatásra is sor kerülhet. Borok behozatala és más hasonlók dolgában írták