Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)
Regeszták
A Trencsén melletti Kiskapos (Kis Kapucz!) parókusát, Landskoronszky (Landtskoronszky) Albertet, mikor Trencsénbe ment, az akatolikusok kővel megdobálták, majd Mravaszer Gáspár trencséni polgár nemcsak sértő szavakkal illette, hanem meg is verte. Ugyanőt Zokodiczki János trencséni polgár bottal és ököllel támadta meg, s így kiabált: Öljétek a pápista kutyát! Ugyanőt Trencsénbe hivatták vallomástétel és büntetés céljából, s ott a prédikátorok sértő szavakkal illették. A trencséni katolikusok fizetik a taksát és a contributiót, többet, mint az akatolikusok, s ezek ebből fizetik lelkészeiket és servitoraikat. Házak vásárlásának lehetőségét megígérték a katolikusoknak, de a más országokból menekülő pikárdok, huszitáknak és síró testvéreknek (fratres lachrymantes) adták, s a katolikusokat megvetve, kik a szenátusba jöttek, nekik sátrakat adtak. A katolikusokat minden tisztségüktől megfosztják, ezért sokan elkeserednek és elhagyják hitüket. Trencsén város főnöke (satrapa) a Bécsből, Morvaországból (Provincia Moravia) a katolikus templomba jövő zarándokoktól a kapukban cenzust és adót szedetett, s ha közülük valaki a Szentlélek kegyelméből meg volt világosodva, azt nemcsak gyűlöletes szavakkal igyekezett meggyőzni, hanem börtönbe is vetette. Az áttérést elősegítő börtönbe a trencséni szenátus közösen helyezte el a férfiakat és nőket. Esztergom megyében A sződi (?) (Szod) helvét hitű akatolikusok a magisztrátus nevében elfoglalták a templomot és a harangot. Nógrád megyében Vámossy István, Heves vármegye alispánja nem tudni, milyen okból, erőszakos módon beküldte famulusait a füleki ferences templomba, hogy fogjanak el ott egy embert. Ezt ott véresre verette és megparancsolta, hogy hozzák ki onnét erőszakkal, mégpedig szentmise közben, a szenthelyet megsértve. Vámossy úr felesége sértő szavakkal illette a ferences atyákat, kolostorukat latrok barlangjának és kurvák bordélyházának nevezte. A gyarmati szőlőhegyet, mely korábban szántóföld volt, megtekintette, s ezt a földet, mely tizedeivel együtt a parókusé volt, erőszakkal elfoglalta s átadta az akatolikusok lelkészének. Pilis faluban Horváth János nemes a katolikus iskola telkét erőszakkal elfoglalta és a maga számára jobbágytelkekké változtatta. Nagyoroszi (Nagy Orosz) falu lakói a katolikus parókia telkén saját hatáskörükben a prédikátor számára házat építettek.