Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

közül a kisebbet kell választani. Azt vitatták, hogy az elővételről szóló törvénycikket meg kell hagyni, de nem kell hozzátenni a megvásárlásról szólót. Megjegyzésre méltó, hogy Balassa Imre két követet küldött, kik közül az egyik, Bruckstaller (Prukstaller) János a mai napig jelen volt az ülésen, de ma a papság a szemére hányta, hogy ő Karner Illés ügyében mint ügyvéd (procurator) szerepelt, s őt ki akarta küldeni. A személynök nagy hevességgel megparancsolta, hogy menjen ki. Ezt többen rossz néven vették, és ezt hasonló okból kell megszüntetni, mint a Sáros megyei követek ügyét, s ezt az álláspontot megtámadták, és le is győzték. A városiak haladékot kaptak az először sorra kerülő ülésig. Szeptember 28. Vasárnap volt és a sürgős ügyeket elintézték. Szeptember 29. Szent Mihály angyal ünnepe. Dicsérjük Istent, mert az ügyészségnek a pozsonyiak ellen indított perét félretették. A pert, mely a vallás szabad gyakorlását sértette, őfelsége tette félre és semmisítette meg. Szeptember 30. Reggel 7 órakor a rendek összejöttek egy jobbágyhatalmaskodási ügyben, mely a szolgabírák előtt folyt a megyében, s ez annak fellebbviteli tárgyalása volt. Ennek során a szabad és királyi városok, melyek elegendőnek mondták az ország törvényeit, ezek megtartásához ragaszkodva kijelentették: az evangélikus megyékben lakó nemesek megbüntetése, szabadságuk meggyengítése az első fok az evangélikus vallás megsemmisítéséhez, ezután az ott élőknek nincs hatalmuk, és könnyen előfordulhat, hogy templomaikat elfoglalják, ezért őket segítik, és mivel a hazai törvények szigorúan kimondják, semmi újat nem akarnak, de a jövendő rosszat el akarják kerülni. Az 1655:34. törvénycikket megújították és szabadságuk nagy sérelmére azzal a kijelentéssel toldották meg, hogy az idegenek, kik körükben laknak, nem tartoznak hűségeskü tételével, hanem a jövőben joguk van házak elővételére és megvásárlására. Az evangélikusok ezt támadták, de a papság a katolikus rendekkel együtt sürgette, s ebből az tűnik ki, hogy rossz idők és elnyomás következik rájuk. Számosan, így Zemplén megye küldöttei sürgették a Tokaj-Hegyalján (Tokayhegyallya) történt visszaélések megszüntetését, mint nyilvános (publicus) gravament, és követelték, hogy szüntessék meg a kisebb prédikátorok, az óramesterek (!) és az iskolák tanítói s más ehhez hasonlók tizedfizetési kötelezettségét. Zákány úr viszont a fejedelemné nevében javasolta, hogy a nagy hordókat, melyekben a szőlő csalárd módon megfogyatkozik, és a Hegyalján használatosak, vonják ki a forgalomból. A papság ragaszkodott a maga hasznához, odafigyelésük jóvoltából a nemesi rendet nagyobb kár nem érte, hanem nagy veszekedések, viták és hatalmas kiabálások után meg tudták őrizni a régi szokást, amely Isten akaratából megmaradt. Október 1. A rendek házában tartózkodóknak Szelepcsényi, Magyarország kancellárja őfelsége megbízásából emlékezetébe idézte, hogy a haza