Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

vatkoztak három mandátumra, melyek közül az első 1658. november 16-án, a második folyó év január 13-án, a harmadik folyó év február 14-én kelt Bécsben, melyek őket súlyos büntetéssel fenyegették. Egy időben a jelenlegi király uralkodása, s jelen országgyűlésen történt megjelenése előtt a nevezett építkezést felfüggesztették. Ezután az alperesek nem tudni, milyen merészségtől bíztatva, többszöri tiltás ellenére 1659-ben Szűz Mária születésének napja (szeptember 8.) táján, megvetve a törvény szigorúságát, nem törődve a jelen országgyűlés oltalomlevelével és helyével s őfelsége jelenlétével sem törődve és az uralkodó erről hozott végső parancsát megvetve, a királyi felséget megsértve a félbeszakított építkezést folytatták, ezzel az uralkodó tekintélyét megsértették, s a törvényes büntetéstől sem rettennek vissza. Mindezekért pedig a Hármaskönyv 2. rész, 20. címe, II. Ulászló király 6. dekrétumának 12. cikkelye az 1625:62. törvénycikk és más törvények megsértése miatt harmadnapra a királyi tábla elé idézik és az 1556:23. törvénycikk értelmében késedelem nélkül megbüntetik őket. Ezért a felperes azt javasolja, hogy a felsorolt alpereseket a királyi felség megsértése miatt büntessék meg. Mellékelik a nevezett királyi parancsok másolatait A) betű alatt, azzal a feltétellel, hogy azok másolatával ne rendelkezzenek, s ne kényszerítsék arra, hogy ügyészi előjogáról lemondjon. A személyesen jelenlévő alperesek szokott tiltakozásukat jelentették be, szigorúan ragaszkodva az ország törvényeihez, különösen a vallás, a templomépítés és hasonlók dolgában a különböző országgyűléseken hozott törvényekhez. Nem értenek egyet a felperessel és követelik, hogy a felperes keresetének másolatát adják ki nekik. Ez pedig a következőképpen hangzik: (Első levél:) I. Lipót császár és király kijelenti, hogy Majláth Miklós királyi jogügyigazgató, Magyarország koronaügyésze neki jelentést tett. Eszerint a császár bizonyos misszilis leveleinek másodpéldányait nemrégen eljuttatta a bírákhoz, polgármesterekhez, városi szószólókhoz s más esküdt polgárokhoz, s ezzel a pozsonyiakat eltiltotta új templom építésének folytatásától a falakon belül, adóköteles telken, harangok elhelyezését e templom tornyában, következésképpen azok használatától, megszólaltatásától is eltiltotta őket. Ez a másodpéldány mint óvadék nagyon szükséges lehet. A polgárok kérik őfelségét, hogy a nevezett levél másolatát keresse meg a királyi könyvekben, másként a jegyzőkönyvben, s az arról készült másolatot küldje el nekik. E levél szerint I. Lipót császár tudomást szerzett arról, hogy a polgárok nincsenek megelégedve a város piacterén álló templommal, és a város falain belül új templomot építettek, annak tornyában pedig harangokat helyeztek el az uralkodó tudta és beleegyezése nélkül, olyan területen, mely után a királynak adót kell fizetni. Ez a király várakozásai ellenére történt, s ezért nem tudja nem zokon