Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

elleni ügyben, melyet 1647-ben kezdtek. E perben egyhangú ítéletet hoztak Paur ellen, és őt birtokelkobzásra és száműzetésre ítélték. Az ország bíráinak az országgyűlésen, ha a rendek távol vannak, nincs ítélkezési joguk, kivéve a fellebbezések elbírálása, mint ahogyan a nádorispán ezt közölte. A magyar nemesség első főkiváltsága az, hogy csak törvényes idézés után, az illetékes bíró ítélete alapján lehet személyét vagy javait őrizetbe venni. És az is kétségtelen, ennek a kiváltságnak a tiszteletben tartására a magyar királyok esküt szoktak tenni. A Tripartitum 1. rész, 1., 3. és 9. címe értelmében pedig a magyar főpapok, bárók s a többi mágnások s az ország más előkelői ugyanazt a szabadságot élvezik. Magyar nemesek testvéreik, barátaik és magyar véreik ellen soha nem hallott pert szándékoznak indítani, amilyenre az ország történetében nem volt példa, s amilyenre a történetírók és jogtudósok sem emlékeznek. Ezért az uralkodó érkezésének alkalmából az ország törvényeivel és rendeleteivel ellentétes módon pert kezdeni nem lehetséges. Ezt Őfelsége bölcs és jóindulatú ítéletére bízzák. Bízva a császár kegyességében és jóindulatában, azt kérik tőle, hogy védje meg az ország régi szabadságait, az ügyészség hallatlan pozsonyi idézését törölje, s mentse fel alattvalóit az ellenük indított pertől, nehogy e per következtében a törvények erejüket veszítsék, s ők reménytelenül legyenek kénytelenek hazatérni. Várják Őfelsége kegyes válaszát. Magyarország evangélikus rendjei A jelen ülésen a nádorispán az evangélikus rendek közül többeket, így Barna Györgyöt, Zákány Andrást, Szelényi Jánost, Libercsey Mihályt, Madách Jánost, Farkas Lászlót és másokat magához hívatott. Mikor ott megjelentek, a főpapok, bárók és előkelők jelenlétében a nádorispán előadta, hogy a török hadat indított Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen. Ismertette őfelsége parancsát (rescriptum), és figyelmeztette a rendeket, hogy tegyék félre magánügyeiket és tartsák fontosabbnak a törökök mesterkedését, és időben tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Szeptember 24, A nádorispán a pozsonyi ügyben az előző napon ajánlott rendelet ismertetése céljából magához kérette az evangélikus rendek részéről Botka Ferenc, Bucsányi Zsigmond, Baksa István, Keczer András, Banchy Márton és Görgey Ezékiel urakat, kik az evangélikus rendekhez visszatérve kijelentették, hogy a nádorispán nemtetszéssel értesült az evangélikus rendek előző napi kérvényéről. Kemény szavai után úgy látszik, hogy a pozsonyiak ügye inkább súlyosbodott, mint enyhült, és meg kell várni, míg a pozsonyiak elleni keresetet megismerik, melyből mellékesen kiderül, hogy az evangélikus státusnak joga van ahhoz, hogy a nádorispánnak mint a király és az ország közti közvetítőnek, javaslatot tegyen, s az előbbiekre orvoslást követeljen. Ezért javasolják a nádorispánnak, hogy idézze meg a pozsonyiakat (akik százegyen vannak), hogy jelenjenek meg a királyi tábla előtt. Az evangélikus