Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

akartak a követek engedni, készek voltak inkább mind a ketten hazamenni. Végül követséget küldtek a főpapokhoz és mágnásokhoz, és követelték, hogy Bertóthy Gábort fogadják el és ismerjék el követnek. Ennek jóváhagyását az evangélikus követek megtagadták, mert (szerintük) a vármegye egyetértése és választása ellen volna, ha őt követnek elismernék. Megismételték a számára adott követutasítást, és elhatározták, hogy míg őt a vármegye meg nem választja, nem tekintik a vármegye követének. Végül következett a kompilátoroknak (törvények összegyűjtői) a személynök általi kinevezése, s a vármegyék azt követelték, hogy ez ne a személynök, hanem az ő joguk legyen, de ezt a személynök elvégezte és a vármegyei urak egyetértése nélkül a mágnásoknak írásban átküldte. Ott a nádor Libercsey Ferenc elleni haragja következtében, egy olyan ügy miatt, melyet ellene indítottak, a felperesek és a bíróság már ennek fogalmazványát elvetette, s ez a nádor értesítése következtében a főpapok és bárók elé is került (?), s anélkül, hogy ennek okát megmagyarázták volna, kompilátornak akarták elfogadni, amivel a vármegyék követei sem értettek egyet. Es mikor már folyt a jelen ülés, a személynököt, több táblabírót és Libercsey Mihályt értesítették a nádor haragjáról. A személynök és az alnádor elvállalták, hogy ezt az ügyet a nádor úrral elintézik, s erről a főpapokat és bárókat s a rendeket külön küldöttekkel értesítik. így fejeződött be ez az ülés. Augusztus 24-én, vasárnap a nevezett személynök és alnádor a föntebb írt ügyet elintézték. Augusztus 25. Újra elővették a Sáros megyei követek ügyét, és a két fél közötti vitatkozás után az evangélikus küldöttek beleegyeztek abba, hogy Bertóthy Gábort a követek közé fogadják oly módon, hogy ha Sáros megye hozzájárul, s a sárosi evangélikus követek is elfogadják, Bertóthy Gábort külön levelükkel ajánlják a vármegyének, és ha a vármegye egyetért az ő követségével, ők is elfogadják azt, és nem ellenkeznek. Semmi mástól nem akarnak a nevezett evangélikus követek óvakodni, csak attól az erőszaktól, hogy vármegyéjük követeit törvénytelenül jelöljék ki. Augusztus 26. Megvitatták Veszprém vármegye ügyét, mely vármegye egy akarattal Sándor Gergely evangélikus és Horváth Miklós katolikus követet választotta meg követévé a jelen országgyűlésre. Radványi István alispán, aki egyszersmind a pápai vár alkapitánya, pályázott a követi tisztségre, de a választás idején ezt nem tudta elérni, mert az ország törvényei nyilvánvalóan előírják, hogy az alkapitányok nem lehetnek országgyűlési követek ajánlói. A győri püspök őfelségétől levelet kapott, mely szerint az illető nem egyszerűen csak alkapitány, de egyúttal alispán is — mivel az alispánok követté választhatók — őfelsége engedélyezi az ő követté választását. Megkapva őfelsége mandátumát, a vármegye nagyobb része nem értett vele egyet, hogy a vármegye követe legyen, ennek majdnem az egész várme-