Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

Ezután a rendek lementek a Zöldházba és nyilvánosan elolvasták az uralkodó javaslatait, és leírás céljából délután 3 órakor kihirdették. Ezek a következők: Őfelsége 1659. augusztus 22-én kiadott és tollba mondott javaslatai 1. Őfelsége, a Római Birodalom császára, Magyarország, Csehország stb. királya a Magyarország iránti különös jóindulatából mindenekelőtt azt akarja, hogy az országot és nemzetet megszabadítsa mindazon nehézségektől és szorongatásoktól, melyek nemcsak rendszeresen és majdnem naponta gyötrik és nyugtalanítják az ország lakóit, hanem további és nagyobb szabású elgondolásokat is előterjeszt, figyelembe véve a nagyobb ellenséges betöréseket, átlátva azt, milyen csapásokat szenvedett Erdély és a Partium, melyektől őfelsége tartományai sem voltak mentesek. A nagyvezér a következő őszön Belgrádba, vagyis Nándorfehérvárra érkezik nagy létszámú hatalmas seregével, hogy ott teleljen. Bár őfelsége a törökkel szilárd békében él, és ezt népei, különösen Magyarország érdekében továbbra is fenn akarja tartani, nem hiányzik a törökök részéről az a szándék, hogy megtartják, és nem szegik meg a békét. De az ilyen nagy hadsereg közelsége veszedelmes szokott lenni és nem ígér biztonságot, s azért is, mert a nyáron a török is mentegetőzött azon károk elkövetése miatt, melyeket őfelsége tartományaiban okozott, mikor a felsőbb vezetés tudta és beleegyezése nélkül sereggel tört be őfelsége tartományaiba. Hogy az ilyen veszedelmeket el lehessen kerülni, és a lakosokat váratlan baj és kár ne érje, őfelsége meg akarja tárgyalni hűséges rendjeivel, milyen módon lehetséges az ilyen veszedelmekkel szembeszállni s a lakosok biztonságát megőrizni. 2. Ha (amit őfelsége nem remél) a békét a török megtöri, és nagyobb ellenségeskedést kezd az ország ellen, vagy nyílt háborút indít ezen ország vagy csatolt részei ellen, milyen intézkedéseket remélhet őfelsége az országlakosok részéről a török elleni védelem terén — erről szeretne őfelsége tájékozódni. Őfelsége nem kétli, hogy „oltáraik és tűzhelyeik" védelmében, az édes hazáért mindent meg fognak tenni, ami hatalmukban áll, s a haza védelmét nemcsak a szerencsére bízzák, hanem vérük és életük ontásával és feláldozásával is megvédik. Erről javasol őfelsége párbeszédet, mert boldogok azok a népek, melyek már békében elhatározzák, mit fognak tenni a háborúban. 3. Köztudott, hogy az ország erői elkoptak és régi ereje oly mértékben megkisebbedett, hogy ilyen nagy ellenséges erőnek ellenállni nem képes, hanem szüksége van őfelsége máshonnét idehozott erőire és hadseregére. Nehogy mint többször megtörtént, előforduljon, hogy az idehozott hadsereg