Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

szokták megoldani, de ha ellentét van a főkapitány és az országlakosok között, és őfelségéhez s a nádorhoz fordulnának, abból mindegyik felet kellemetlenségek érnék. A föntebbi nyilatkozatot előadták, s a gróf úr türelmesen meghallgatta. A rendek küldötteit tisztességgel üdvözölte s kijelentette, hogy annak minden pontjával és záradékával (még ha eddig bizonyos dolgokban eltértek is) a jövőben nemcsak hogy egyetért, hanem külső és belső szabadságaikat meg fogja védeni, elő fogja mozdítani, és a rendeknek mindezekről szóbeli biztosítékot adva lelküket megnyugtatta. Ugyanazon a napon váratlanul, mikor már asztalnál ültek, megérkezett Zalatnay György, a nádor titkára, Numini Péter, a nádor írnoka és az együtt lévő főpapok, mágnások és bárók követei. Mikor megjött Dobay András és Keczer András, Sáros megye evangélikus követei, előadták javaslatukat. A nádor őfelsége együtt lévő tanácsosainak üléséről megüzente, hogy menjenek a rendek házába, és addig ülésezzenek engedetlenség miatti büntetés terhe mellett, míg a vármegye a két egyet nem értő Sáros megyei küldöttség jelöltjeiből egyhangúlag meg nem választ egy katolikust, és hozzájuk bevezeti. Ha ezt nem teszik, tudják meg, hogy harmadízben is megidézik őket az országgyűlés elé. Erre kapásból (ex abrupto) válaszoltak a követek tisztességtudó köszöntés után. Őket a rendek egyetértően választották Sáros megye követeivé, bemutatták megbízólevelüket, hogy őket törvényesen választották meg, s ezt kétségtelen módon bebizonyították a nádor, a főpapok, az esztergomi érsek, Kisdy Benedek egri püspök és Oroszy György, őfelsége személynöke előtt. Azt erősen megtámadták és elküldték őket a négy rend (!), a főpapok, mágnások, bárók, nemesek és polgárok gyűlése elé, és míg az ország rendjei és következésképpen az egész ország ebben meg nem egyezik, őket oda be nem engedik, hanem belépésüket megtiltják, addig az ő funkciójukat, melyet nekik adtak, nem engedik gyakorolni. Miután ezt a határozatot jelentették, a személynök az ő ügyvédjeiket a föntebb nevezett okból a belépéstől és az üléseken való részvételtől eltiltotta, s őket követekként nem ismerte el. A föntebbihez hasonló választ (replica) kapott tőlük. Végül 23-án a személynök felhívására, őfelsége megérkezése után, megkezdődött az első rendben (?) (príma in ordine) a második ülés. Ezen a rendek reggel 7 órakor gyűltek egybe, és a személynök belépése után előadta őfelsége javaslatait. Ezt megértették, és a Zöldházba siettek, majd a főpapokkal együtt felmentek a várba s a várkápolnában énekes misét hallgattak, azután nyilvános kihallgatáson jelentek meg a magyar kancellárnál, ki magyarul szónokolt, és élő szóval adta elő őfelsége javaslatait, melyeket a rendek kezéhez átnyújtott, s engedélyt nyertek ezek kihirdetésére.