Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

ügyét magánügynek minősítik. Ez sérti a királyok diplomáit, az ország törvényeit és szabadságát, ezt jelenteni kell őfelségének. Az evangélikus rendek szakértői gravamenjeiket a vallás súlyos sérelmeiről régi szokás szerint őfelségének előadják, s a királyi diploma erejénél fogva a többi tárgyalást megelőzve előterjesztik. így előadják, hogy több katolikus úr tőlük templomokat, iskolákat, parókiákat és egyházi jövedelmeket vont el, s eközben lelkészeket űztek el s elnyomták a szegény népet, sőt a nemeseket is. Ezek előadása után az idő rövidsége miatt, mivel közeledik a birodalmi ülés ideje, azon ügyeket, melyeket nem tudtak előterjeszteni, vitassák meg bizonyos titkos tanácsos urakkal. 2. A rendeletben meglévő törvénycikkek és eljárások szerint kell cselekedni. Mivel a királyi diplomák szerint az evangélikusok gravamenjeit az országgyűléseken kivétel nélkül meg kell oldani, és sérelmük nélkül elégtételt kell nekik adni. Ha nem lehet más módon, akkor a császári kamara akadályoztatása esetében úgy kell eljárni, hogy kérelmüket őfelsége elé terjeszthessék. Erről őfelsége a következő határozatot hozta: 1. Őfelsége nem tud arról, hogy az ő parancsára, vagy akaratából sérelem érte volna a panaszosok vallásszabadságát. 2. Ha tehát a magánemberek között ilyen ellentétek keletkeznek, ott vannak az ország törvényei, különösen, melyeket az 1647-es országgyűlésen hoztak, s ezek alapján kell az ellentétek okozóival szemben eljárni, mert nemcsak a törvények tanácsolják ezt, hanem a katolikusokra is vonatkozó nemesi jogok és kiváltságok is ezt diktálják, melyek szerint egyetlen nemest sem szabad a törvényes eljárást megkerülve elítélni. Ilyenek a vallási panaszok is, melyeket fellebbezés útján az országgyűlés elé kell terjeszteni. 3. Nem mulasztja el őfelsége a könyörgőket megsegíteni és titkos tanácsosaira ismételten odafigyelni, hogy a katolikusok nemesi jogain, melyeket az 1647:14. törvénycikk szabályoz, nem esett-e sérelem? Mivel semmi ilyen nem történt, őfelsége bíztatja és figyelmezteti a nevezett kérelmezőket, hogy félretéve az ilyenfajta akadályokat a gyűlésektől magukat ne tartsák távol, hanem a többi hű karokkal és rendekkel együtt s az ország és a haza megmentése céljából e nehéz időkben tovább tanácskozzanak. Kik a továbbiakban nem akarnak az uralkodó figyelmeztetésének eleget tenni és az országgyűlés tárgyalásain részt venni, azoknak tudomásukra kell hozni, hogy őfelsége mindazokkal együtt, kiknek a haza üdve a szívükön fekszik, a haza üdvéhez, fenntartásához és védelméhez szükségesnek tartott döntéseket meg fogja hozni. Ezt írják elő az ország törvényei, különösen II. Ulászló király 2. dekrétumának 25. cikkelye, és II. Ulászló király 1. dekrétumának 108. cikkelye, valamint az 1649:14. törvénycikk.