Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

Ugyanott a bártfai szuperintendens szlovák hitszónok egy temetésen azt mondta a katolikusok gyalázatára, hogy a pápisták hisznek Máriában, aki csak egy asszony, és bálványt imádnak. A pápisták meg fogják látni, hogy ők ki fogják engesztelni a császárt, és a pápisták a jövőben nem maradhatnak itt. Ugyanitt 1654-ben Szelecsényi (Szelecheny) Györgyöt, a katolikus hit lelkes terjesztőjét és őfelsége korábbi bártfai számvizsgálóját, ki semmi rosszat nem követett el, pusztán vallása iránti gyűlöletből a bártfaiak szállásán véresre verték. Ugyanitt a polgárok azt merészelték mondani a zborói plébánosnak, hogy a pápista kutyákat eddig megölhették, ezt megtette Rákóczi gróf, viszont őellenük a király sem tehet semmit, mert megvannak a maguk törvényei. A legutóbbi Keresztelő Szent János napján (június 24.) a zborói plébános a városba akart jönni misézés céljából. Ezt megtiltották neki. Végül mégis beengedték, de a város egyik tiszttartója (satrapa) őt fel akarta taszítani. Mikor megkérdezték tőle miért tette ezt, azt válaszolta, csak azt tette, amit a bíró megparancsolt neki. Különböző esetekben nyilvánvalóan megtörtént, hogy szerzeteseket és plébánosokat különböző módon, még életveszélyes fenyegetésekkel is megakadályozták a katolikus vallás gyakorlásában, amit nem lehet elhallgatni, így azt sem, hogy mikor a zborói plébános a nevezett városban a harmincados házában misét mondott és az evangéliumig jutott, bizonyos a bíró által küldött férfiak a plébánost a misézésben megzavarták, s kezét megragadva egyikük azt mondta: a bíró s az egész város küldte őket, hogy a misemondást megakadályozzák. Mások eközben a házat kövekkel dobálták. A bártfai katolikusokat a bíró arra kényszerítette, hogy ünnepnap dolgozzanak. Mikor a bártfai professzor 1658-ban a tanulóknak diktált, többek között azt mondta, hogy a török Alkorán, a zsidó Talmud és a pápista hagyományok (traditiones) édestestvérek. Eperjes város polgárai Keresztelő Szent János ünnepén úgy vélték, hogy a ferences atyák körmenetben akarnak a városba bevonulni, s fegyvert fogva néhányszáz embert lesbe állítottak, hogy ha a katolikusok be akarnának vonulni, azt fegyveres kézzel megakadályozzák. Hannics (Hannicz) Margitot azért, mert Lengyelországban (Polonia) katolikus emberhez ment feleségül, mihelyt Lengyelországból hazatért, bilincsbe verték férjével együtt, és addig nem engedték el egyiket sem, míg mások kezessége mellett a városnak 12 forintot, a prédikátornak 2 tallért s a börtönőrnek 90 dénárt ki nem fizettek. Az is megesett, hogy mikor bizonyos Szcodek János bejelentette, hogy nővére házasságot akar kötni, csak úgy engedték meg, hogy ezt katolikus pap előtt tegye, ha 12 polturát kifizet az akatolikus oknak.