Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

mint a Zólyom megyei Radvány (Radvan) prédikátora, azonkívül Precsin, Badin (Badinka), Sal és Százd (?) (Szazgrad) prédikátorai. Mindezeket hitelt érdemlő tanúkkal lehet igazolni. Pozsony megyében 1. Pozsony városában mindkét fél száz férfit számlál, úgyhogy az ágostai vallásúak a katolikusokat szavazatok száma tekintetében nem múlják felül, és a közösség (communitas) többsége vallási téren nem tudja felülmúlni a katolikusokat. 2. A város egyik jegyzője katolikus, a másik ágostai vallású, magyar nyelvűek, egyúttal esküdtek és a kúriában (curia) peres és más ügyek intézésével meg lehet őket bízni. Az új jegyzőt, Hauchlin (Hauhlin) nevűt, kiről azt mondják, hogy távozásán gondolkodik, tartóztatni kell mindkét szék, a világi és az egyházi nehézségei miatt, és azért is, mert bizonyos ügyekben meg kell idézni, bár hivatala nincs. 3. A katolikusok panaszolják, hogy az ágostai vallású polgárok tetszésük szerint mindent megtesznek a katolikusok nagy kárára. A város közepén bírt házaikat a szenátusban és a vármegyénél tisztséget viselő katolikusok tudta és a király megkeresése nélkül, a korona vagyonát megsértve, a maguk vallásának gyakorlására használják, s a katolikusok házainak megvásárlása, a kommunitás megsértése útján templomot építenek. A katolikusok ellentmondásai és a király tiltása ellenére jelenleg sem az épületről, sem a harangok használatáról nem mondanak le. 4. A katolikus közösség vallja, hogy az ágostai vallású polgárok lelkészeik számára a községben található bármilyen telket szabadon és nehézség nélkül meg tudnak szerezni, s azokat használat céljából átadják nekik, s megvásárolva a katolikusok házainak adóját, a katolikusoknak nem engedik meg, hogy e házak birtokába jussanak vásárlás vagy örökség útján. Követelik ezért, hogy e téren egyenlőséget nyerjenek, hogy sem az egyik, sem a másik fél ne legyen előnyösebb helyzetben. 5. A katolikus közösségnek e téren több nehézsége és sérelme van, így házaikra nagyobb taksát és cenzust vetnek ki, mint a tanúk vallomásaiból világosan kiderül, s így a katolikusok sérelmet szenvednek. Ezért lerovások történnek, s a következő években e feles lerovásokról biztosító leveleket kell kiadni. 6. Nem mellőzhető, hogy a katolikus mesteremberek, ha a céhekbe be akarnak lépni, visszautasításra találnak, vagy ha beveszik őket, nagy fenntartásokkal találják magukat szemben. Ezért a tagságot minden nehézség és halogatás nélkül akarják megkapni, s a jövőben ne forduljon elő olyan eset,