Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

rinte nem Krisztus élő testének ünnepe, mert a katolikusok azzal dicseked­nek, hogy vannak patrónusaik, pápáik, bíborosaik, királyaik, császáraik, püs­pökeik, nádoraik, de ők mind megtestesült ördögök. Ugyanott, sokan magán­helyeken és nyilvánosan, főként cseh menekültek nyíltan és büntetlenül be­szélnek őfelsége tekintélye és becsülete ellen, az igazságot és kicsavarva azt helyes értelméből. A múlt évben Alsóornisca (inferior Orniscza) nemesei jobbágyaikkal együtt csellel oda átmentek és Podmaniczky Pál pesti plébánost súlyosan megtámadták, nemcsak fejszéjüket rázták, hanem kalapját is leverték, s meg is ölték volna, ha lovát megsarkantyúzva el nem menekül. A szegény nép panaszkodik a földesurak súlyos ítéletei s a kegyes ke­resztényeket ért botrány miatt, különösen a Csejteyek társasága miatt, kik fél­retéve az Istentől és az emberektől való félelmet, három- vagy négyévi házas­ság után feleségüket eltaszították és másokkal álltak össze. E példát követte az újhelyi prédikátor, ki még élő felesége helyébe a Csejtey társaságból (con­tubernium) másikat szerzett. Öt vagy hat évvel ezelőtt találtatott néhány mesterember és más szintén hasonló állapotú ember, kik alig tudtak kenyeret (keresni?), s a prédikátorok azt mondták nekik, hogy ha katolikusok, és a parókián találják őket, akkor a temetéseknél és más szolgálatoknál el fogják őket nyomni annyira, hogy ezen a földesurak is aligha tudnak változtatni. A katolikus keresztények sérelmesnek tartják, hogy a nagyobb templo­mot, melyet a katolikus földesurak építtettek és láttak el szőlőkkel, rétekkel, szántókkal és jobbágyokkal, az ágostai vallású prédikátorok bírják, s így tartják el parókusukat. Ezért kérik, hogy a jövedelem felét a katolikus parókia kapja, a prédikátorok elégedjenek meg a másik felével. A Kőszegen, Bucsányban (Buczan) lévő templomot a Majtényi, Horoszky és Héderváry családok harminc évvel ezelőtt a Szentgyörgyi János általi há­borúságok idején alapították, s azt hatalmasul elfoglalták a katolikusoktól, kik nem tarthatták meg az elődeik által emelt templomot, melyet saját pénzü­kön építtettek és temetkezésre is akartak használni, de azt 1647-ben az akatolikusoknak visszaadandó templomok köré sorolták. A katolikusok itt többségben vannak, és kérik az uralkodót, hogy a templomot adja vissza a nyitrai főispánnak. Trencsén megyében Moravské Lieskovské (?) (Liszkina Moravica) közvetlenül a Rákóczi-féle zavargások után Szuhay Péter katolikus papot a nevezett falu lakói a falu kommunitása által feltüzelve annyira megverték, hogy szegény parókus mindjárt meghalt.

Next

/
Thumbnails
Contents