Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

3. Az 1647:95. törvénycikkel ellentétben tizedet vetett ki a haluzici (Halusicz) templom vagy parókia szőleire, melyek régi alapítványként tartoznak hozzá, s ugyanez történik Beckó (Beczko) mezővárosban. 4. Thurzó Ilona grófnő férjének, Illésházy Gáspár grófnak halála után a temetés helyének fenntartására végrendeletileg ráhagyott saját birtokaiból a trencséni egyháznak 3000 forintot adományozott, de ezt a nevezett egyház mindeddig nem kapta meg. Hogy a grófnő végrendeletét végrehajtsák, küldöttet menesztettek azokhoz, kik ezt intézik, de ezek megtagadták az evangélikus lelkészek számára a tizenhatod kifizetését, ami több helységben járna nekik. Ezt alázatosan kérik az evangélikusok Zólyom megyében 1. Liszthy János felesége, Széchy Katalin 1647-ben Lipcse (Lipcze) vára javai jövedelmének tizedét, mely Lipcse, Szelecsény (Szeleczen), Szentandrás (Divo Andrasiensis), Predajna (Predaina), Dubová (Dubova) és Valaszka egyházainak járt emberemlékezet óta, elvette és saját hasznára fordította. Ezen egyházak lelkészei nyomorult állapotban vannak, mert kevés, majdnem semmi a jövedelmük. Ámbár a vármegye az 1647:14. törvénycikk értelmében emiatt büntetést követelt, de eddig ezt nem hajtották végre. 2. Széchy Katalinnak Brusznó (Bruzno) helységben malma volt. Ennek jövedelme emberemlékezet óta Szentandrás egyházát illette, de Széchy Katalin ezt elvette, és saját hasznára fordította. 3. Ámbár az 1647:95. törvénycikk szerint a szabott árak és a tizedek értéke változatlan marad és nem növelhető, Bartók István esztergomi kanonok ezzel nem törődve, 1658-ban a tizedek elfoglalásával és másra ruházásával fenyegetőzött, s ezt az ügyet már meg is tárgyalta őfelsége besztercebányai kamarájával. A szokásos két arany helyett 50 tallért csikart ki a brusznói egyháztól, s ezt a brusznói polgárok már kénytelenek voltak kifizetni. 4. Ocsova (Oczova) helység egyházát 1647-ben állították helyre. Most gyötri és szabadságában korlátozza Gyetva (Detva) helység plébánosa. A helységnek rendes evangélikus lelkésze volt, de a nevezett plébános jogtalanul, amikor és ahányszor akarja, kinyittatja a templomot, és abban a maga szertartásait végzi. 5. Azok a kelyhek és drágaságok, melyeket a véglesi (Vigles) uradalom különböző egyházaitól elvettek, mindez ideig nem kerültek vissza tulajdonosaikhoz. 6. A tizenhatodok rendszerint a lelkészeket illetik. De a vármegyében több helyen (Ocsova, Nagyszalatna, Zsolna) elvették az egyházaktól.