Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)
Regeszták
történő megtárgyalását, mások viszont azt javasolják, hogy inkább a mostani országgyűlést hosszabbítsák meg, és az ügyet zárják ki a gravamenek közül. Ezért a rendek kérik, hozzanak határozatot, hogy ez a gyakorlat jogtalan és elviselhetetlen terhet jelent, és ezután mérsékelt cenzust szedjenek, mint más szabad városokban, különösen Nagyszombaton, ahol a telkek mennyisége szerint szedik a nevezett törvénycikk értelmében kényszerítés terhe mellett, melynek behajtását a pozsonyi alispán ellenőrzi, s magának tartja fenn az italmérés jogát a jövőben. E helyen néhai Várady Pál örökösei meg tudják kapni, ami jár nekik az 1647:78. törvénycikk értelmében minden további halasztás nélkül. 51. Mivel a szabad királyi és a bányavárosok a polgáraikkal való kölcsönös szerződés alapján a nekik járó adósságot még nem fizették ki, mivel rendkívüli kivetéseiket csökkentették, és vagyonuk nem kis mértékben csökkent, ezért az őfelsége kamarájának fizetni szokott taksaa kifizetésére képteleneknek mondták magukat, mivel nem mentesülhetnek a hadiadó (contributio) alól. Ezért a rendek kérik őfelségét, hogy a kamarának járó taksát az 1638:35. törvénycikk értelmében tartsa a régi szinten. 52. Lőcse és Késmárk városok panaszkodnak a 13 szepesi oppidum (tredecim oppidorum Scepusiensis) lakói ellen, mert azok területeket vonnak el és foglalnak el erőszakosan, és más rendkívüli kihágásokat követnek el büntetlenül. Ezért Lőcse városa őfelsége emlékezetébe idézi, hogy az Oculi vasárnapján (a húsvét előtti 4. vasárnap) tartani szokott hetivásárban való részvételt a szomszédos Váralja (Varalya) s a többi 13 oppidum a maguk lakosainak 100 imperiális büntetés terhe mellett megtiltják s ezzel őfelségének nem csekély kárt okoznak. Hasonló módon gátolják Késmárk polgárait a Szent György-hegyen (mons S. Georgy) tartani szokott hetivásár esetében. Leibic (Leybicz) oppidum lakói pedig a Tripartitum 10. része 2. címének tartalmával ellentétes módon vásárokat tartanak (pedig csak egynyolcad mérföldre fekszik a várostól), s ezzel a városnak alkalmatlanságot okoznak. Ezért hogy Lőcse és Késmárk városok kártalanítása megtörténjék, a rendek úgy vélik, hogy — Szepes, Sáros, Zemplén, Abaúj, Gömör, Liptó, Árva, Turóc s a többi megyéknek, melyek a 13 mezőváros vásárait látogatni szokták, és másoknak, melyek árukat szoktak oda vinni vagy onnét elvinni — Lőcse és Késmárk városok kérésére ezt tiltsák meg, úgyhogy semmit se vásároljanak a 13 mezővárosban egészen addig, míg ezek visszaéléseiket meg nem szüntetik. Leibic mezőváros vásárait, mivel azok a hazai törvényekkel ellenkeznek és Késmárk városa számára ártalmasok, meg kell szüntetni. Ez alkalomból Szepes megye kérésére a rendek úgy ítélik, hogy a szepesi 13 mezőváros Szepes vármegye területén, annak határain belül van, és ezért itt az 1649:29. törvénycikk értelmében a közjó megmaradását privilégiumai elvesztésének és kereskedelme betiltásának terhe mellett köteles biztosítani.
