Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

Pál és Dobossy Mátyás valkai gazdák jóakarói voltak, s ezt nem engedték, megvédték. 3. Mindig a dányiak bírták Csákó farkát, egészen Göczőig. Marhájukkal is jártak rajta, de mivel vitás föld volt, ezért a valkaiak marhái is ott legeltek. 4. Jó tanúnak vallja a Pesten lakó László Imrét és Zsámboki (Samboky) Kecskés János juhászt. • Sibak János, Esterházy (Eszterhazy) Jánosnak 50 éves szentlászlói jobbágya vallja: 1. Egy Horváth Gergely nevű öreg juhásztól hallotta, s ő mutatta is neki gyermekkorában, hogy „azon régi kis gödör a Vajas völgy parton fel az Asszony Harasztyának irányában, úgy az valkai út mellett a két határ azon túl Göcző farkon lévő szántóföldek között volt egy határ, amelyet most nem látni mivel elszántódott". A Harasztban lévő két határról azt mondta a tanúnak a nevezett öreg juhász, hogy ezek az igaz határok Dány és Valkó között, azon felül vitás földnek tudja. 2. Atyjától hallotta, hogy mikor a török a keresztény katonaságot kergette s Csákó farkán elérvén őket, levágta, a dányi és valkai határok között a parasztság a testeket elásta. 3. Gyermeksége óta tudja, hogy Csákó farkát egészen Göczőig a dányiak és valkaiak „veszekedés alatt" bírták. 4. Semmi. • Gódor (Godor) Márton, Esterházy János 57 éves szentlászlói jobbágya vallja: 1. Más régi határokat Dány és Valkó között nem tud, csak azt a két határt a Göcző farkának alsó végében. Öreg juhászoktól, köztük Dóczy Páltól azt hallotta, hogy azok a régi határok Dány és Valkó között. Azt is mondta, hogy a hegy oldalában van egy hármas határ, ezek egyike diódi, másika dányi, harmadika valkói, de azokon akkor nem volt, csak mostanság látta őket. 2. Semmi. 3. A török időkben Csákó farkát egészen a Göczőig bírták a dányiak, de „veszekedés alatt a valkaiakkal", mert az a föld „pörös". • Cseszkó (Cseskó) Jakab, 100 éves vak szentlászlói lakos vallja: 1. Gyermekkorában öreg juhászokkal pásztorkodván, hallotta tőlük, hogy a Göczőnél, az Asszony harasztja farkánál, azon túl vannak az igaz határok Dány és Valkó között. Sokszor ezen fatens pásztorságában hevert azon határokon, s ha a szeme világától meg nem fosztatott volna, meg is mutatná. Mivel mind a dányiak, mind a valkaiak maguknak tartották azt a földet, az mindig „pörös" volt. 2. Emlékszik rá, hogy Csákó farkánál a völgyben a törökök által levágott katonákat elásták, de hogy volt-e ott határ, arra nem emlékszik. 3. A dányiak mint pörös földet bírták. • Cseszkó (Cseskó) Mihály, ugyanazon úrnak 60 éves szentlászlói jobbágya vallja: 1. Hallotta gyermekkorában öreg emberektől, hogy a valkai út mellett az Asszony harasztján alul van két régi határ Dány és Valkó között, s azon kívül a Göcző alsó farkán. Ott is két határt mondtak. Azt hallotta, a László János fájáig van a dányi határ, de e határokat többé nem látta, csak mikor most a többiekkel megtekintette. 2. Hallotta a régiektől, hogy Csákó farkánál, a völgyben temették el a katonákat, de határról ott nem hallott, csak