Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

7. Onnan a Sződi Felső úton felül kb. 400 lépésnyire egy kevéssé látszatos földhányás a két határok között valóságos határhányás-e? 8. Mégis napkeletre menvén kb. 800 lépésnyire, a Nyúzó-völgy (nyuzo völgy) farkától napnyugatra eső, általában jó látszatos földhányás választja-e el a két határt, amely nem messze van a Fóti úthoz? 9. A Nyúzó-völgy farkától átmenvén a Fóti Vácra járó úton felül kb. 80 lépésnyire, a valamennyire látszatos hányás választja-e el a két határt? 10. Onnan 600 lépésnyire menvén a Kissszentmiklósra (Kis Szent Miklós) járó út mellett, a Nyúzó- vagy Nagy-völgy (Nagy Völgy) végén minémü földhányásocska van, az a hányás valóságos határ-e Dunakeszi és Göd puszta között? A kihallgatott tanúk: • Cseszkó István, kb. 63 éves szentlászlói (Szent László) juhász vallja: Midőn Dunakeszit megszállták, akkor a tanú is azon a nyáron Dunakeszin fejte juhait, mely mindjárt azon esztendőben esett, mikor a kuruc háború megszűnt. Ugyanakkor a Dunakeszin lakó Juhász István és még más is mutatta neki a Fehér-homok irányában lévő hányást, ami mellett egy fennálló körtvélyfa volt, s az választotta el Dunakeszi és Göd között a határokat. Innen is tudja, hogy Buda megvétele után négy esztendővel Menkő Pál, a horvátok tisztje Kurgyis János, a magyarok tisztjével az említett dunakeszi határnál összevesztek, meg is „puskáztanak". A bátyjai mutatták, hogy a dunakesziek a pusztamalmon felül jóval, és ugyanott tízen egy horvátot le is vagdaltak. Egyebet nem tud, csak azt, hogy a Nyúzó-völgy hátán hallotta, hogy határ volna, de nem látta. Mindazonáltal addig járatta a juhait szabadon úgy mint dunakeszi földön. • Rácz György, kb. 50 éves monostori juhász vallja: A kuruc háború után Dinnyés András, Kurucz András és Juhász Istók dunakeszi lakosok juhászai voltak. A kérdöpontokban említett Fehér-homokig és nem messze az úthoz a két hányásig, az alsó hányás mellett egy körtvélyfáig volt a határ. Az említett jegyekig szabadon legeltette juhait úgy mint dunakeszi földön, s azokat is határoknak tartotta és hallotta lenni Dunakeszi és Göd között. És e két hányástól fogvást napkelet felé felmenvén a Nyúzó-völgyig, onnan pedig a Hosszú-völgy farkáig, ami mellett a Szentmiklósi út elmegy. Hogy milyen jegyek vannak, azokat hallotta és mutatták is a dunakeszi lakosok valóságos határoknak lenni Dunakeszi és Göd között, addig is szabadon őrizte a juhait, senkitől bántása nem volt. • Vajda András, kb. 49 éves laki lakos, a kalocsai (Coloca) érsek jobbágya vallja, hogy huszonegy esztendeje lesz, hogy Dunakesziről lakását alávitte Lakra és nyolc esztendeig lakott Keszin. Akkor hallotta — mutatta is — Kurucz András és Szántó (Santo) Lőrinc dunakeszi emberektől, hogy a Fehérhomok irányában, a Váci út mellett lévő hányás a határ Dunakeszi és Göd között. Addig a marhájukkal szabadon éltek, és a Fehér-homok-parton alul lévő