Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

kötelesek töltéseket és gátakat emelni, ellenkező esetben a nevezett kiváltságot nem élvezhetik. Az uralkodó megengedi, hogy az összes kereskedő és más utasok a nevezett hidakon és hajóátkelésen (kompon) javaikkal és állataikkal együtt átkelhessenek, s a megállapított vámot és révpénzt kifizessék, mint egyéb vámokat és révpénzeket szokás, s így a kívánt helységekre utazhassanak, miközben személyük és áruik a király védelmét élvezik. Mindezeket a városokon és más nyilvános helyeken ki kell hirdetni. Jány (Jány) Jakab Ferdinánd báró, szamandriai püspök, a bátai (Báttha) Szent Mihály kolostor apátja, császári és királyi tanácsos közhírré teszi: 1724. szeptember 3-án a bátai apáti javak provizora, Szalay Mihály az apát nevében szerződést kötött a dunai hidas és hajós átkelés ügyében Báta apátsági mezőváros és Szeremle falu között, melyet már megvalósítottak Csáky Imre bíboros kalocsai érsekkel. A szerződést a mai napon aláírta az érsek provizora, Stim János is. A szerződés szerint Csáky Imre kalocsai érsek és Jány Jakab bátai apát telkein felállított öreg-dunai rév használatát a következő módon szabályozzák. 1. Mivel az érsek most a réven működő kompot a maga költségén vásárolta 100 forintért, ennek felét, 50 forintot az apát rögtön tartozik kifizetni, azután pedig a Sár (Saár) vizére szerezzen olyan kompot, melyen az utasok bátorságosan „által költözhetnek". 2. Az apát az innenső telken lévő hidakat a szükséges helyeken javíttassa ki, s a maga költségén újra csináltassa meg. Ugyanezt köteles megtenni az érsek a maga telkén. 3. Az Öreg-Dunán (eöreg Duna) működő két révészt a két uraság köteles „egyaránt tartani", s a szükségleteket a két uraság pénztárából, a bevételből kell kifizetni. A Sár vizén működő harmadik révészt az apát maga tartozik fizetni. A jövedelem beszedése a következő módon fog történni: 4. A Dunán és a Sár vizén működő révészek megesküsznek, hogy az átutazóknak nem kedveznek, hanem az előírás szerinti révpénzeket beszedik s a „kulcs alatt lévő pixisbe" (perselybe) teszik, melynek két kulcsa lesz, az egyik az egyik uraság, a másik a másik uraság erre rendelt tisztjénél. 5. Hogy az egyik uraság a másikra ne gyanakodjék, a bevétel „két részre fog incassáltatni". Az érsek földjén átkelő emberektől és jószágtól a díjat az Öreg-Dunán lévő révész fogja beszedni, az apát földjén átmenő emberektől és jószágtól pedig a Sár vizén lévő révész. A két uraság tisztjei fogják azt havonta vagy negyedévente bizonyos helyeken felvenni és két részre osztani.