Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

vánnal, e házasságból született leányuk, Anna. Ez a Bokri Anna később férjhez ment Zsíros (Zsíros) Mihályhoz, de gyermektelenül halt meg. Mivel öszszes ingó és ingatlan javai, különösen a Feketésmezeikert nevü puszta, PPS vármegyében vannak, azonkívül Kőrösön maradt egy háza, boltjai, malma és szőlői, azonkívül készpénz, más ingóságok, így házi bútorok, melyek tulajdonjoga a panaszosra, Cece Lőrinc unokájára, ki Bokri Anna fivére, kell, hogy szálljon. Ezzel szemben mindezen javakat Zsíros Mihály második felesége, Beretvás Anna s leánya Anna és ennek férje, Csíkvári, másként Kalocsa Ádám bírják a panaszos ismételt megkeresései ellenére. Mivel a Tripartitum Titulus 47. és 67. Pars 1. értelmében a gyermekek nélkül elhunyt személy javait a még életben lévő osztozkodó rokonok öröklik, ezért kérik, hogy a vármegye küldje ki a rendes vagy helyettes alispánt a szolgabíróval és esküdttel, s jelenlétükben idézzék meg Beretvás Annát, Zsíros Mihály özvegyét, most Csíkvári, másként Kalocsa Ádám feleségét, Zsíros Annát, Zsíros Mihály és Beretvás Anna leányát, hogy mutassák be irataikat, különösen a végrendeletet, melyet az elhunyt Cece Lőrinc leánya, Ilona, ki Bokri István felesége és Anna, Bokri István leánya, Zsíros Mihály özvegye készített, s ezeket személyesen is idézze meg. Az említett Feketemezeikert pusztát, a házat és szőlőskertet, a körösi malmot és boltot, a készpénzt, az ingóságokat, a házi bútorokat, s mindent, ami az iratokban szerepel, ítélje oda a panaszosnak mint testvérnek és osztozó félnek, és vegye tekintetbe az időközben nyert termékeket, másrészt a kiadásokat és fáradozásokat a hazai törvények szerint, (latin) 1734. No. 17. 551. VI. (III.) Károly római császár és magyar király Bécsben (Vienna), 1734. október 5-én kelt mandátuma, melyben hírül adja, hogy galántai Esterházy (Eszterházy) Péter gróf kérésére neki és örököseinek megengedi, hogy birtokaikon, a Pozsony vármegyében fekvő Galántán (Galantha), a Nyitra (Nitria) vármegyében fekvő Surányban és a Solt megyei Solton (Sold) akasztófákat, kerekeket, karókat s más kínzószereket állíthassanak fel, s az összes tolvajokat, latrokat, szolgalopókat, méregkeverőket, gyújtógátokat, mérgezőket, varázslókat, gyilkosokat, vérfertőzőket, rablókat s más gonosztevőket, kiket a nevezett helyeken elfognak, akár nemesek, akár nem nemesek, a hazai törvények szerint elítéljék. Vigyázni kell, nehogy a gonosztevőket pénzért vagy más okból elbocsássak. Mindezeket a császár megengedi, tiszteletben tartva mások jogait. Az uralkodó titkos pecsétje alatt kiadott oklevelet aláírta Batthyány (Bottyán) Lajos gróf kancellár és Vaneczy Illés, (latin)