Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

borgatás nélkül. 4. Hallotta, hogy a fajsziak a magukénak tartották a fajszi erdőt, de hogy birtokában voltak-e azt nem tudja, de úgy hallotta, hogy mindig a bogyiszlói (Bogoszló) határhoz tartották. • Patay (Patay) István, Bogyiszló (Bogiszló) falu 45 éves jegyzője vallja: 1. Pincés Imre tiszttartó szájából hallotta, hogy ő küldte el a szekszárdiakat és a fajsziakat az érsek Doromláson lévő embereinek behajtására. 2—4. Semmi. • Bajusz (Bajusz) János, az érsek 58 éves bogyiszlói jobbágya vallja: 1. Mint az előző tanú. 2. Semmi. 3. Tudja, hogy a kalocsai uraság a Doromlás erdőt mindenkor mint sajátját bírta s a legutóbbi évben is használta, mert a tanú az érsek katonája volt, s a fajsziak sertéseit „lövődözte is" abban az erdőben. 4. A szekszárdi apát azt az erdőt soha nem bírta, hanem mindig a kalocsai érsek. • A még kihallgatott tanúk: Lovaka Péter, az érsek 36 éves sükösdi jobbágya, Illés Mihály 60 éves, Sulyok István 20 éves, az érsek bogyiszlói jobbágyai. A tanúk vallomásai alapján mindezt pecsétjükkel és aláírásukkal látják el, s az érsek jogainak jövőbeni védelmére testimonialist adnak ki. (magyar—latin) 1734. No. 5. 538. PPS vármegye Pesten, 1734. október 11-én a vármegyeházán tartott kisgyülésen a kalocsai érsek Rudnyanszky (Rudnyanszky) József útján megkereste a vármegyét, hogy adjon ki testimonialist a kalocsai érsekség által bírt javakról, s e célból az érsekség felsorolta a maga javait. E felsorolást összevetették a vármegye levéltárában őrzött iratokkal. Mivel az érsekség által készített összeírásban a puszták részletesebb felsorolása található, mint a vármegye által őrzött iratokban, a vármegye az ügy kinyomozása céljából kiküldte a szolgabírót s vele az esküdtet, kik visszatérve jelentést tettek a vármegyének. Ebben előadják, megvizsgálták, hogy az érsekség által felsorolt puszták nem egyeznek a vármegyei összeírásban foglaltakkal s vajon valóban bírja-e ezeket az érsekség? S azok a pusztácskák vagy inkább telkek (diverticula), melyeket árendálni szoktak, a bérletpénzt kifizetik-e? Melyeket tartanak fenn viszont az uradalom számára? Mindezeket részletesen és osztályozva feljegyezték az alábbiak szerint: A kalocsai uradalom évente a maga számára a következő pusztákat, vagy inkább telkeket tartja fenn: Csala, Csákányfő (Csákánfeő), másként Császártöltés, Külsőszentgyörgy (Külső Szent György), Izsák (Isáák), Drágszél (Drakszél), Zasztó (Zásztó), Nagynána (Nagy Nána) és Garáb (Garab).