Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

az előző tanúk. 4. Mint az előző tanúk. 5. Azon határok elintézésében, melyeket a deutrumban felsoroltak, Bajtay és János atya urakkal a tanú is jelen volt, s a Páty és Kovácsi között lévő erdőt „két felé intézték", de hogy akkor telki erdőnek nevezték volna, nem hallotta, hanem mikor Pátyon lakott, szabadon bírták az erdőt a jenői határig mint Pátyhoz tartozót. 6. Nem hallotta, hogy Páty és Kovácsi között valóságos határ van, és e határokról a legkisebb villongást sem hallotta. 7. Nem hallotta, hogy a deutrumban felsorolt szántóföldekről a pátyi uraságon kívül másnak kilencedet adtak volna. • Kövesdi (Kövesdj) György, 70 éves töki lakos vallja: 1. Mint az előző tanúk, azonkívül emlékszik, hogy a jenői határtól jobb kézre lévő földek gyepét a pátyiak feltörték mint pátyi határt. 2—3. Mint az előző tanúk. 4. A határok felújításánál a tanú nem volt jelen, de tudja, hogy azon határokig a pátyiak bírták a jobb kéz felé eső erdőket, mert ha szerszámnak való fát akartak a tökieknek, akkor mint a tanú is, a többi tökivei a pátyiak engedelméből vágták a fát. 5—6. Mint az előző tanúk. Hozzáadva, hogy soha a telki határnak hírét nem hallotta. 7. Hogy a felsorolt szántóföldek után máshová, mint Pátyra hordtak volna kilencedet, nem hallotta. • Bajai (Bajaj) Simon, 50 éves töki lakos vallja: 1. Mint az előző tanúk, hozzáadva, hogy a pátyiak a Török-temetőn felül a hármas határig, melyek Tökről Fölkeszi felé Budára menő régi út mellett vannak, bírtak azelőtt. Ott már nincs három hányás, csak kettő, de az öreg emberek mindig hármas határnak mondják: Páty, Tök és Jenő közötti határnak. A többiről semmit. • Szórádi (Szoradj) András, 45 éves töki lakos vallja: 1. Mint az előző tanúk. 2. Szintén. Hozzáadva, hogy mikor Pátyon szolgált Gál (Gall) Tamásnál, a kilencedet a faluba mind a két uraság részére hozták be, sőt a tanúnak a cédulát a kezébe adták. 3. Mint az előző tanúk. Azon szőlők melletti határt nem látta, egészen addig „Pátyon laktában" szabadon járt fáért, mint pátyi határban. 4—5. A határok hányásánál nem volt jelen, de tudja, hogy e határokig mint pátyi lakos mindenkor szabadon vágta a fát, s nem hallotta, hogy e határokon belül jobb kézre a pátyiakat valaki háborgatta volna, s hogy valaki valaha telki határnak tartotta volna, hanem Páty és Kovácsi közti határoknak. Sőt „az Meszes kemencén által való kettős határ iránt" apja intette, hogy a bal kézre eső hányott határon belül ne menjen, mert az már kovácsi föld, de a jobb kézre eső erdőt, mint pátyi erdőt, szabadon vághatja. 6. A Kopaszhegynek (Kopasz Hegy), melyet Meszes-hegynek is neveznek, alsó oldalában lévő határt mindig Páty és Kovácsi közötti határnak hallotta, s amióta emlékszik, mindig annak tartották a pátyiak. 7. Már a föntebbiekben kijelentették a deutrum második pontját. • Gere György, 40 éves biai lakos vallja: 1—2. Mint az előző tanúk, hozzáadva, hogy midőn Pátyon lakott, a deutrumban felsorolt szántóföldeket a pátyiak bírták mint saját földjüket, s a tanú is eleget szántotta azokat a földe-