Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)
Regeszták
tudja, hogy nemcsak békességesen hoztak fát onnét a fajsziak, de a marhájuk pásztor nélkül hónapszám is lakott benne, és senki sem bántotta. 8. Sarkady (Sárkody) János, 56 éves kecskeméti lakos vallja: 1. Fajszon született és 25 évig ott nevelkedett, s mindig úgy hallotta öreg emberektől, hogy a Zúgóig ment a fajszi határ a Duna mentében. Mikor Buda megvétele után őfelsége ármádiája a török „lehajtása" után részint vízen is visszatért volna, közönséges „büntetés alatt való parancsolat" volt, hogy minden helység a Duna mentén a maga határát a fák kivágásával tisztítsa meg „az hajóknak fel vontatása alkalmatosságára nézve". Emlékszik, hogy a fajsziak a nevezett Zúgóig tisztították meg a maguk határát. 2. így a Zúgón felül esett a Doromlás-erdő, s a fajsziak mindig szabad birtokában voltak. 9. Keresztes Miklós, 80 éves ordasi lakos vallja: 1. Régente, mikor Tolnán lakott, azt hallotta, hogy a Zúgóig tart a fajszi határ. 2. Semmi. 10. Varga István, 70 éves ordasi lakos vallja: 1. Semmi. 2. A török világban gyermek korában Fajszon és Bogyiszlon szolgált, s a Doromlás-erdőről mindig azt hallotta, hogy a fajszi határban van. Sosem hallotta, hogy a bogyiszlóiak bírták volna, hanem mindig a fajsziak. 11. Csámpai (Csámpaj) Mihály, 78 éves paksi (Pax) lakos vallja: 1. A török háborúban többekkel együtt ő is fegyverviselő volt. Közülük néhányan fajsziak voltak, s azok abban az erdőben, ahol e mai nap „mindgyárt Zúgón felül jártunk", beszélték, hogy a fajszi határban van. Egyikük, a Fajszi András nevű fajszi lakos volt, s az mondta, hogy atyja „az méheseket ottan eregette volna". 12. Farkas Mihály, a Tolna megyei Zomba 47 éves lakosa vallja: 1. Semmi. 2. Ezelőtt Szent György napjától 5 évig lakott Fajszon, részben „nótáriusságbéli" szolgálatban, részben azon kívül. Vallja, hogy a Doromlás-erdőt szabadon bírták, maga is hordott belőle fát, és senki sem bántotta. 13. Bagoly György, a Tolna megyei Fadd 56 éves lakosa vallja: 1. Nem tud mást, mivel 37 évvel ezelőtt lakott Fajszon, mint azt, hogy bizonyos fok mellett egyfelől a bogyiszlói, másfelől a fajszi kenderföldek voltak, és addig a fokig tartották a fajszi határt. A fok az „erdő között esik", úgy, hogy a kenderföldek egyik vége a bogyiszlói rétek felé esik, a másik a fajszi föld felé. Az is hallotta régi fajszi emberektől, hogy a fajszi határ a nevezett kenderföldektől Bojár felé megy, s Bojártól, amint megfordul a fok a Tálad felső végére, onnét Kovácsalma felől, Várad és Gara mellett, aztán Halász mellett, aztán Orosz mellett a Dancsa-fokig, s ennek folyásán a Tésen-fokig. 2. Semmi. (magyar—latin)
