Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)
Regeszták
jóakaratát mutatni kívánta az alulírott kurátor és a deputátus urak jóváhagyásával is, és így kívánta az alulírottat kielégíteni. Mivel az alulírott anyjának kimutatása szerint a budai ház őt atyai örökségként megillette, s ezt az alulírott atyja restauráltatta, de 1723-ban leégett, s a személynök (mint alulírott anyjának írása bizonyítja) kb. 2500 forint költséggel kijavíttatta. Ebben benne van az ő beruházása s az alulírott nővéreinek kielégítése, s azon porciók egynegyedéhez joga van a személynök úrnak, de semmi jogot nem tartott fenn abban a jövőre nézve, hanem azt az alulírottnak adta és azonnal ténylegesen is átadta. Ezenkívül 8000 rénes forintot adott az alulírottnak minden lehetséges atyai és anyai jussáért történő kielégítésképpen, s ezt is rögtön kifizette. Ezek szerint, figyelembe véve örökösödési jogát, mely szerint csak 9242 forintot örökölt volna, a személynök úr nyilvánvalóan kimutatta, hogy alulírottra jóval többet költött esztendőnként, mint a nevezett összeg kamata lett volna, mert csak az utolsó évre és nyolc hónapra eső költsége (amit a bizottság előtt nyilván kimutatott) 1424 forint és 33 V 2 dénár volt. Ez az alulírotthoz való „különös példájú atyáskodását" bizonyítja, hogy nemcsak a „feljebb tett" költségek kárpótlását nem kívánja alulírottól, hanem inkább 8000 forinttal s a budai ház átadásával alulírott törvényes jussát részén felül kívánta kielégíteni. Ehhez képest alulírott, tekintve, hogy néhai atyjától sem várhatott volna annyi jót, amennyit mostohaatyjától, Grassalkovich Antal személynök úrtól kapott, kinek nemcsak néhai anyjának életében, hanem holta után is alulírott neveletlen — árvaságában — reá való gondviselésében, nevelésében, oktatásában, ruházatában és mostani kielégítésében „ritka példájú atyáskodását" tapasztalta, ezért az ö kielégítését s törvényes jussán felüli adományát nemcsak hálás szívvel veszi, hanem a személynök urat nyugtatja is. A feljebb írt s akármilyen más követeléseitől a személynök örököseit is, nemcsak saját akaratából, de az egész deputáció jóváhagyásával is „megmásolhatatlanul" mindörökre felmenti. Magócsy Mihály mint rendelt kurátor, ki a nevezett személynök úr föntebb levezetett „atyáskodását" egyébként is tudja, hogy a föntebb felsorolt kimutatások ő előtte is történtek és bizonyítást nyertek, nemcsak elismeri, hanem mint kurátor Bajtay József kielégítését elfogadja, és felmentvényét mindketten kezük írásával és pecsétjükkel megerősítik. Pesten, 1733. szeptember 2-án báró Grassalkovich Antal és Bajtay József között létrejött egyezség (compromissum): egyrészről báró gyaraki Grassalkovich Antal, másrészről Bajtay József, Bajtay Istvánnak és Langh Erzsébetnek