Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)
Regeszták
ezzel Tiem rendelkező lakosok apróságokkal pótolták, sokan elmaradtak kb. 200 forint tőkével és a kamatokkal, s az összeg sohasem térült meg, mert az adósok elszegényedtek és semmilyük sincs. A bottyánkaiak, csömöriek és acsaiak kis szántót bírtak Mácsán (Macsa), s ennek művelése mintegy a kamat egy fajtája volt. Ezek jövedelme az alábbi táblázatban található. A kisújfalusiak ezenkívül a zsidói (Zida) szőlők felét művelték, olyannyira, hogy a zsidóiak ott porciót szereztek és Mácsán a személynök porcióját gyarapították. A tőke, amit ezek és a többiek idővel szolgáltattak annakidején, a föntebbi nyilatkozatban felsorolt szükségletekre lettek fordítva és nem szerzeményekre. Jóhiszeműen vallja, hogy házassága első részében az azóta elhunyt úrnő előző férje állásához volt szokva, és annyira nem volt megfelelő ruházata, hogy a nyilvánosság előtt nem tudott megfelelően megjelenni. Hogy a személynök állásának megfelelően tudjon mutatkozni, a befolyt tőkét ruhákra, ékszerekre és női cifraságokra kellett fordítani. És bár a személyi szükségletekre történt kiadásokat a kiadások közé kell sorolni, ezek már nem számíthatók a vagyon tömegébe, mivel az elhunyt úrnőnek joga volt ahhoz, hogy saját dolgait szabadon használja és elköltse. De mikor az így elköltött dolgokat a Bajtay-vagyon tömegébe akarta a személynök helyezni és felvenni, vajon nem tette ezt az adósságon túlmenően, vagy nem járt el jóindulatúan, vagy érte-e jogtalanság a Bajtay gyermekeket? Ezt bárki törvényes ítéletének veti alá. Mindezeket csak annak megismerése céljából írta le, hogy az előbbiekben közölt dolgokból megállapítható az ő jóindulata, melynek bizonyítására levezeti és kinyilatkoztatja, hogy a Bajtay-vagyon jövedelméből, mivel mindezek az ő különös és felesleges szívessége jóvoltából épen megmaradtak a gyermekek számadásán, az ő saját szerzeményei nem tudtak növekedni. Meggondolva különösen azt, mint az a nyilvános feljegyzésekből kiderül, hogy a gyermekek neveléséről ő gondoskodott s nevelésük nem a Bajtayak állapotából következett, hanem az ő saját szakértelméből, mivel az ő vagyonuk jövedelme könnyen kimerülhetett volna. Végül jó lelkiismerettel mellékeli az évi gabonabevételt, mely a volt Bajtay porciókból származik.