Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

• Lengyel István, 70 éves nagykátai lakos vallja: A most megtekintett hányást korábban is látta, nem tudja, hogy határjel-e, de azt tudja, hogy a hányás mellett lévő folyóvíz déli részét Egreskátához bírták, a keleti részét a herényiek bírták és bírják. Szentgyörgyről semmit sem tud. • Tényi Mihály, 57 éves nagykátai lakos vallja: Gyakran látta vadászaton vagy „fel s alá való jártában" a mutatott egyes hányást, melynek egyik oldalán az egreskátai, a másikon a berényi határ van. De, hogy a szentgyörgyi határ addig menne, arról nem hallott. • Nagy András, Róth (Roth) Ádámnak 70 éves szentmártonkátai (Szent Marton Kata) jobbágya vallja: A mutatott hányásról nem hallotta, hogy határjel lett volna. A hármas határról nem tud semmit. • Bárányi András, Esterházy (Eszterházi) Antal 60 éves szecsői jobbágya vallja: A mutatott hányást nem látta, a hármas határjelről nem tud, de azt hallotta, hogy a ductus kezdetét, ahol a hányás van, Hajta-szigetnek hívják. Ezt régi pásztoroktól hallotta, mert sokszor megfordult ott. • Juhász Pál, Esterházy gróf 80 éves szecsői (Szecse) jobbágya vallja: A Hajta-szigetről semmit sem tud. De azt hallotta, hogy a szentgyörgyi határ a Hajta-szigetig tart. • Pataki János, a Prónayak 56 éves tótalmási jobbágya vallja: Boldogkátán (Boldoghkáta) a török világban egy Nagy Jakab nevü gazdánál szolgált, Egreskátán járatta marháját és kaszált, gyakran fordult meg ezen a tájon, de hányott határról nem hallott. Azt egreskátai határnak „Hajtan innen keletről" soha sem tartották, hanem szengyörgyinek. • Kovács György, a Bicskey (Bicskei) család 35 éves jobbágya vallja: Atyja ökörpásztor volt Szentmártonkátán ezelőtt 19 évvel, s a tanú a csordát Egreskátán őrizte. Akkor gyakran megfordult e tájon és sokszor aludt a mutatott hányáson s tudja, hogy egyrészről egreskátai, másrészről berényi határnak tartották. • Juhász Pál, 64 éves pesti polgár vallja: Boldogkátán született, atyja juhász volt s vele együtt gyakran megfordult a szigeten, melyet mindig Hajtaszigetnek hallott nevezni, a mutatott hányást is határnak tartották. Úgy hallotta régi pásztoroktól, hogy a hányástól délre egreskátai, északra szentgyörgyi, keletre a Hajta-halma felől berényi határok vannak, de a hármas határról semmit sem tud. • Iványi István 54 éves berényi lakos vallja: Gyakran hajtotta „föl s alá" a marhát, s a mutatott hányás táját mindig Hajta farkának vagyis szigetének hallotta. A hányást sokszor látta, de hogy határ-e, nem tudja, de egy ideig úgy tartották, hogy kelet felől berényi, dél felől egreskátai (földek vannak). A hármas határról nem tud semmit. • Cseszkó (Cseszkó) István, Esterházy János 55 éves szentlászlói (Szent Laszlo) jobbágya vallja: Szentmártonkátán szolgált 7 évig „juhászul". A mu-