Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

10. Doba György, 36 éves decsi esküdt jegyző vallja: 1. Mint a 8. tanú. 2. Hét évig volt jegyző Bogyiszlon, és tudja, hogy a kalocsai uraság számára a pajta és a „lóiskola" felépítésére a fát azon a tájon vágták, ahol a fajsziak a fát elhordták, és hallotta, hogy bogyiszlói határ a kenderföldek mellett lévő fokig tart. A néhai bogyiszlói lakos, Lépő (Lepő) Benedek szájából hallotta, hogy a fok partján kertje volt, melyet bogyiszlói születésű felesége jogán bírt. 3. Hogy az erdő szélén lévő darab rétet miért hívják Pap kaszálásának, nem tudja, de azt igen, hogy bogyiszlói földön van, és a tanú is kaszált rajta. 4. Semmi. 11. Kócza György, a bátaszéki apátságnak 56 éves, a Tolna megyei Decsen lakó jobbágya vallja: 1. Bogyiszlon született, és biztosan tudja, hogy a fajsziak által elhordott fát a bogyiszlói erdőben vágták. 2. A tanú maga is vágott ölfát abban az erdőben az uraság számára, mikor Bogyiszlon lakott, s öregemberektől is hallotta, hogy Bojárig (Bajár), azaz a fokig tart a bogyiszlói határ és mindig a Töltés-fokig, mely a Dunából „szakad ki", békességben bírták. A fok mellett lévő, most puszta bogyiszlói kenderföldeken őrizte ifjú korában az atyja által vetett kendert és a meghalt bogyiszlói Kis Mihály gyümölcsösét, ami ott volt a nevezett fok mellett, olyan közel, hogy az alma is feléje hullott, s a fok mellett termett gyümölcsöt is Kis Mihály szedte fel. 3. Hogy az erdő szélén lévő darab rétet miért hívják Pap kaszálásának, nem tudja, de kaszálták az ő idejében azt a rétet és ő is kaszált közel hozzá. 4. Semmi. 12. Korsós János, Száraz György személynök 76 éves pataji jobbágya vallja: 1. Mint az előző tanú. 2. Mikor Bogyiszlon lakott, a bogyiszlóiaknak a most puszta bogyiszlói kenderföldeken kenderjük volt, és gyümölcsöse volt a bogyiszlói Szeremléni (Szeremlei!) Jánosnak a fok partján, mely fok „az Dunából árvizek mikor járnak, veszi folyását", s azt a fokot töltéssel tartották a fajsziak, hogy a kiáradt víz kárt ne okozzon a réteken. Bogyiszlóiak is töltötték azt a fokot, de hamar „elszórta" a sebes víz, s aztán a fajsziak kezdték tölteni, mert sok kárt okozott nekik, s azt a töltést Fajszi-töltésnek hívták. Még a török világban hallotta a tanú, mikor Tolnán lakott, hogy a Fajszitöltés hasítja a határt Bogyiszló és Fájsz közt, mely fok a bogyiszlói kenderföldek mellett folyik. 3. Hogy miért hívják az erdő melletti darab rétet Pap kaszálásának, nem tudja, de mikor a víz engedte, mindig bogyiszlóiak kaszálták. 4. Semmi. 13. Takács Mihály, Száraz György személynök 78 éves pataji jobbágya vallja: 1. A fát, melyet a fajsziak elhordták, bogyiszlói földön vágták. 2. Ezt azzal bizonyítja, hogy ő maga is elégszer vágott fát azon a területen. 17 évig lakott Bogyiszlon, s ez idő alatt minden háborgatás nélkül bírták a Töltésfokig, mely fokot, mivel Bogyiszló maga nem bírt vele, s a fajsziaknak sok kárt tett az árvíz, mind a bogyiszlóiak, mind a fajsziak töltötték. A Töltés-fok