Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

bot adott. 7. Tudja, hogy azt az árkot, mely Tordas és Martonvásár között van, határnak tartották, s addig bírták. A deutrumban megvan nevezve két kő, egy nagy, amelyik fekszik, azt nem tudja micsoda, a másik, amelyik áll, választja el az érdi és tárnoki határt. 8. Tudja, hogy a deutrumban megnevezett helyeken, mikor az érdiek és a tárnokiak szántottak, az első évben megszólította őket Sajnovics Mátyás, miért szántanak ott, mert az ő földje az álló kőig tart az út mellett. Erre azt felelték, ha pedig az ő földesuruké, akkor annak adnak. Más évben, mikor nem akartak a szántásokban termett gabonából dézsmát adni, elhajtotta a tárnokiak négy ökrét és nem adta vissza, míg dézsmát nem adtak. Sőt mikor panaszkodtak erről Domanics érdi tiszttartónak, ez azt mondta, ő nem tudta, s az urának hírt ad, „azonban ők akármit csináljanak". 9. Semmi. Hozzáadva, hogy a török háborúban, míg Tárnok helység pusztává nem lett „egészen környül lévő pusztákat tartotta". Érden pedig a török lakott. • Tataranovics Márton, 60 éves tabáni lakos vallja: 1. Érden lakott, mióta a keresztények megvették Budát, a kuruc háborúig, innét Tabánba ment lakni. 2. Semmi. 3. Nem tudja, ki volt Érd és Tárnok ura a török háborúban, de azt tudja, hogy Buda megvétele után Érdre ment lakni, mert hallotta, hogy Érd földesura Szapáry Péter, ki egy-két évvel a kuruc háború előtt halt meg. 4. Semmi. 5. Ahol most a vendégfogadó van, az a föld érdi föld volt, és a Budai út hasítja a határt Érd és Tárnok között. 6. Semmi. 7. Az érdi határ addig a kőig tartott, mely a vendégfogadón túl van. Egy kő a Budai út mellett állt, ma már nincs meg. Addig terjedt az érdi határt. Hogy az a kő határkő volt-e vagy sem, nem tudja. 8. Semmi. Akkor már Tabánban lakott. 9. Semmi. • Vritics Antal, 60 éves csepeli (Csepely) lakos vallja: 1. A kuruc háború előtt 14 évig lakott Érden. A kuruc háború után bement Budára két évre, aztán még 7 évig lakott Érden, onnét költözött Csepelre. 2. Semmi. 3. A török háború után Érdet és Tárnokot Szapáry úr bírta, ki a kuruc háború előtt, nem tudja, hogy mennyivel, meghalt. 4. Semmi. 5. A vendégfogadó érdi földön van, már akkor is megvolt, mikor a tanú Érden lakott. A vendégfogadótól a Budai út mellett álló kőig mindig a tárnokiak szántották, az érdiek pedig egy másik, Tordas felől fekvő kőig Martonvásár felé. Mikor megszállták Érdet, addig szántottak, ameddig uruk mutatta nekik. 6. Semmi. 7. Más határokról csak annyit tud, hogy az 5. pontban megnevezett erdőig szoktak szántani, egyéb köveket nem látott az út mellett a nevezett egy kövön kívül. 8. Mikor elhajtotta az érdi ökröket néhai Sajnovics Mátyás, akkor a tanú már Csepelen lakott. 9. A nevezett kövekig bírták mindenkor a határt az érdiek és a tárnokiak. • Agris János, 68 éves csepeli lakos vallja: 1. A kuruc háború előtt kb. 14 évig lakott Érden, a kuruc háború alatt 2 évig Budán, aztán megint 3 évig Érden, innét Ráckeresztúrra (Ráczkeresztur) ment, onnét Csepelre. 2. Tárnok addig falu volt, míg a török Bécs alá nem ment, de akkor elszéledt, és csak