Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

Győrben (Jaurinum), 1716. augusztus l-jén Gróf Zichy Péter tudtára adja mindenkinek, elsősorban élő és leendő gyermekeinek, leszármazóinak terhét magára vállalva, hogy 3200 rénes forinttal (melynek egy részét még atyja vette fel) adós Meszlényi (Meszlenyi) János alispánnak. Ő ezt peres úton akarta behajtani az adóson, de elismerve az adós atyjának jóindulatát, az adóssal bizonyos feltételek mellett szerződést kötött. A 3200 forint tőkét az adós köteles augusztus l-jétől kezdve havonta 200 forintos részletekben törleszteni, s így kell kifizetnie a tőkét és kamatait, kizárva minden kifogást és mentséget. A terminusokat megváltoztatni nem lehet, s ha a köteles a részleteket nem fizetné ki, elfoglalhatja az adós a zsámbéki uradalmához tartozó Tök nevű faluját, és ő, valamint maradékai addig bírhatják, míg a tőkét és kamatait teljes egészében ki nem fizette. Előttem: Gossinger Ferenc. A másolatnak az eredetivel való egyezését igazolja 1730. március 20-án Nedeczky József, PPS vármegye jegyzője, (magyar— latin) 1730. No. 6. 487. 1730. június 28-án, Kőrös városában Magócsy (Mágocsy) Mihály, PPS vármegye rendes alispánja megbízásából Beretvás Zsuzsanna, nemes Oláh János felesége kérésére ifjabb Beretvás István ellen terminust tűztek ki. 1. Hegedűs (Hedűs!) Ilona, néhai Beretvás János özvegye vallja, hogy őt jogtalanságok érték fia, Beretvás János részéről, melynek megtorlását rábízta PPS megye alispánjára, Imre Jánosra. Fia, Beretvás János erkölcstelen életet élt s anyjával szemben engedetlen volt. Ha fia őt nyilvánosan megköveti, akkor hajlandó neki megbocsátani. 2. Ha ez nem történik meg, és Beretvás János vagy felesége az eddigiekhez hasonló vagy még súlyosabb engedetlenséget tanúsítana, akkor fiával szemben törvényes elégtételt fog követelni. 3. Az említett sérelmek adtak okot birtokának felosztására fia, Beretvás János és idős urától származó más gyermekei között. Közte és négy gyermeke között az „osztály" már megtörtént, de némi kiigazításra még szükség van. A legelső alkalommal Kőrös város főbírája, nemes Zsíros (Siros) Mihály és több összehívandó becsületes ember által osszák csekély birtokát öt részre, s a részek között sem ő, sem gyermekei nem válogathatnak, hanem a felosztással meg kell elégedniük. Mivel ő férje házához 50 tallér készpénzt hozott, ezt a közös vagyonból ki kell venni, ide értve a 41 ökör árát is, melyet 5 részre osztottak.