Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)
Regeszták
• Varga György, Szentlászló 30 éves bírája vallja: 1. Azt a helyet, ahonnét a szentendrei rácok a fát elhordták, a megyeriek bírják. 2. Tavaly télen hallotta szentlászlói emberektől, hogy a szentendrei Baranyai János fiait a megyeri erdőben, nem messze a Szentlászlói úttól, Megyer felől „kapták" nyersfát vágni. 3—4. Semmi. • Mihálovics János, Izbégen (Isbik) lakó 26 éves szentendrei lakos vallja: 1. Semmi. 2. Látta, hogy szentendrei lakosok fát hordtak, de hogy melyik erdőből, nem tudja. 3. Hallotta, hogy szentendrei lakosok veszekedtek a megyeri erdőben, s hogy a csőszt, vagyis a megyeri hajdút meg akarták lőni. 4. A múlt karácsony estén látott 5 vagy 6 szentendrei szekeret, hogy üresen kimentek az erdőre, közülük Tamás izbégi rácot megismerte. Karácsony napján reggel látta, hogy nyers, újonnan vágott fát hoznak. Staracz Simon, Spasa, Kosarovics izbégi rácok szekerén is látott nyersfát. Két vagy három hónappal korábban az izbégi Starecz Mihálynak adtak a megyeri hajdúk két vagy három szekérre való fát, amit előbb az erdőben „valamely emberek" vágtak. Starecz Mihály a tanúnak egy szekérrel, melyért adott az ipának öt garast, az ipa pedig a megyeri hajdúnak adta, ezenkívül bort és kenyeret is adott a hajdúknak a fáért. A szentendrei határban nincs olyan fa, amilyet a nevezett rácok szekerén látott. • Mihalics János, Potovani 24 éves szentendrei szolgája vallja: 1. Semmi. 2. Mikor a tanú a megyeri erdőbe ment fáért a gazdájának „az uraságtól kiadott cédula mellett", akkor látta a szentendrei Starovecz Milleso, Jovan és Stanove két fiát (aki a város szénája mellett lakik), hogy a megyeri erdőben a szekerekre nyersfa karót raktak. Kérdezte tőlük, mikor vágták ezt a fát. „Ez éccaka" mondták. S ki engedte meg? Senki, „magunk engedelme ből" mondták, s haza is vitték a maguk házához. Másokról is hallott, hogy a megyeri erdőben jártak fát lopni, de megnevezni nem tudja őket. 3—4. Semmi. • Oravecz János, Marer Zakar 25 éves szentendrei szolgája vallja: 1. Semmi. 2. A múlt adventben, mikor a megyeri erdőre ment fáért, látta két izbégi szentendrei lakos szekerét, melyet a megyeri erdőből hoztak. Közülük egyet ismert, a Szpaso nevű izbégi rácot. Újév után is látta ugyanazon rácokat, hogy 6—7 szekér fát hoztak Szentendrére eladni, kiket jól ismer, de a Szpaso nevűn kívül megnevezni nem tud. 3. Hallotta a nevezett falopó rácoktól, mikor hazajöttek dicsekedtek: ha a megyeri hajdúk „rájuk üttek volna is", nem féltek volna, fejszékkel agyonvagdalták volna őket, hiszen voltak vagy huszonegyen. 4. Hallotta, hogy a múlt karácsony napjára virradóra hoztak a szentendrei rácok 10 szekér nyersfát, úgy hallotta, hogy a megyeri erdőn karácsony éjszaka „loppal vágták", tudja, hogy a szentendrei határban olyan fa nem létezik. A megyeri hajdúk 2—3 szekér vágott fát adtak borért és kenyérért Sztarovecz Mihálovics szentendrei lakosnak.