Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

7727. No. 13. 462. 1727. október 24-én a Pilis megyei Szentendre (Szent Endre) mezővárosban Magócsy (Madócsy!) Mihály mint plenipotenciárius a következő kijelentést teszi vásonköi és homonnai Zichy Ferenc grófnak és nővéreinek, Marianna és Terézia kisasszonyoknak a nevében az alulírott Sibolthy Sándor szolgabíró és Horányi Gábor esküdt, valamint Makay Ferenc, Szentendre katolikus és rác bírája előtt. A nevezett gróf és a kisasszonyok anyjuk, Homonnai Drugeth Klára grófnő, Zichy Péter gróf feleségének a halála után követelik anyai örökségüket, az atyjuk által elidegenített anyai javakat, drágaságokat és más ingóságokat, melyek összege sok ezerre rúg, s melyeket atyjuk, Zichy Péter gróf átvett, s most sehol sem találhatók, elidegenítették, amit az oklevél kiadói előtt be is bizonyítottak. A Dunáninneni kerületi ítélőtábla a Zichy javak osztályperét (processus divisionalis) bizonyos okok miatt, úgy látszik, annyira meg akarja hosszabbítani, hogy félni lehet több hitelező csődbe jutásától. Ebben az esetben Magócsy Mihály plenipotenciárius a megbízói nevében az összes többi hitelezőt Szentendre városába hívja, hogy követeléseik kielégítéséig a javakat bírják és használják. Azzal az óvással, hogy az örökösök nem mondanak le atyai örökségükről (melyhez Szentendre városa is tartozik) és fenntartják ahhoz való jogukat. A nevezett a végrehajtásról és a foglalásról testimonialist kér. (latin) 1727. No. 14. 463. 1727. január 26-án Megyer (Mogyer) possessioban Magócsy (Magócsy) Mihály, PPS vármegye rendes alispánja megbízásából Esterházy (Eszterházy) Sándor és János grófok kérésére Huszár István szolgabíró és Tóth Imre esküdt, mivel Leányfalva puszta egyik erdejéből a szentendreiek fát vittek el, tanúkihallgatást tart. A tanúknak feltett kérdések: 1. Vallja meg a tanú, hogy az a hely és erdő, melyet mutatott, s ahonnét a szentendrei rácok a fát vágták és „loppal" elvitték, a megyeri, azaz leányfalusi határban van-e? 2. Vallja meg, mikor, kiket és hányszor látott a szentendrei rácok közül a nevezett erdőből „loppal vagy erőszakul" száraz vagy nyersfát, szekéren vagy taligán elvinni? „És ki engedelmibül hallotta?" 3. Hallotta-e, hogy a falopó szendendrei rácok fegyveres kézzel és csoportosan járnak fát lopni a nevezett erdőbe, és veréssel, öléssel fenyegetik a hajdúkat vagy erdőkerülőket, mint ahogyan egyszer az egyik szentendrei rác rá is lőtt az erdőőrre.