Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

232. 1672. április 26-án Battik Péter, PPS vármegye alispánja megbízásából Kövér István és Bicskey (Bicskei) András, PPS vármegye esküdtjei által Kőrös (Körős) városban felvett tanúvallomási jegyzőkönyv, melyet Szívós (Szivos) János, Erdős Mihály és Beretvas István beadványának elbírálása érdekében készítettek. A kérdés, melynek tisztázására hat tanút hallgattak meg, így szól: « Igaz-e, hogy Vacs puszta bizonyos ideig néhai Fekete László zálogbirtoka volt, majd a körösi Szívós János, Erdős Mihály és Beretvas István kezére került, miközben Széchényi (Szécséni) György győri püspök „kétt ház telekiül való jussa által ... Vacs nevő Pusztának Dominiumaban tartotta maghát", s neki Fekete is, a körösiek is „nagy kéntelenség alatt" honoráriumot fizettek. A kihallgatott tanúk: • Szabó (Szabó) Mihály, kb. 60 éves, ki több évig bérelte Vacs pusztát Fekete Lászlótól, továbbá Szabó (Szabó) András, kb. 49, csatái Nagy János, kb. 46, Vas Mihály, kb. 32 és Berkes Gergely, kb. 50 éves nemesek, továbbá Szabó (Szabó) Ferenc, kb. 60, Bossányi (Bossanyi) Miklós jobbágya azt vallották, hogy a győri püspök fenyegetőzései miatt kellett használaton kívül hagyni Vacs pusztát. Fekete László sem tudta megakadályozni ezt, ő is, a körösiek is fizették a honoráriumot. Szabó Mihály azért nem meri használni a pusztát, mert fél a győri püspöktől, meg a füleki uraktól is. Nem derült ki még soha, hogy a győri püspök milyen jogon tart igényt két fundusra. Berkes Gergely, aki már „ötödik esztendeje Bécsben" intézi Kőrös ügyeit, felkereste a győri püspököt is, aki közölte, hogy minden jószágot elhajtat onnan, ha nem tőle bérlik a földet. Arra a kérdésre, hogy milyen jogon kéri, az volt a válasz: „mikor az Gyöngyösi Scholába jártam is, az én kezemhez jött annak az árendája. Én küldöttem az anyám kezéhez ... tőlem Fülekre ... Fekete László vitette", (magyar) 1672. No. 2. 233. 1672. június 8-án PPS vármegye alispánja, Battik (Batik) Péter parancsára a Solt megyében lakó Márkus (Márkus) István és Vitéz Pál által felvett tanúvallomási jegyzőkönyv, melyet a Patajon (Patai) élő Vörös Gergely és Péter kérelmének elbírálása érdekében készítettek. A kérdés, melynek tisztázására négy tanút hallgattak meg, így szól: « Tudja-e a tanú avagy hallotta, hogy mikor ezt a Bátya (Batia) nevű puszta teleket megszállották avagy megülték, ki neve alatt szállották meg, s adójukat kinek adták, avagy ki biztatásából maradtanak meg rajta, Vörös Sebestyénéből, vagy Janossy (Jánosi) Fábiánéból, avagy más emberéből".