Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

vette Nagy Andrásné borait is, meg is fizetett neki 38 tallért, a többivel tartozik neki, amint a saját kezével írt levélben is meg van írva Nádudvari kezével. 5. Rús Mihály, Keglevich Miklósnak 35 éves körösi jobbágya vallja: mikor Nádudvari János Nagy Andrásné borait megvette, „garas pénzzel" kínálta őt, mondván: „Ved el az garas pénzt az boraid arraban, ha elveszed kevesebbel maradok adossa". Az asszony erre így felelt: „En nem veszem el mert káromra lenne, hanem inkáb holmi kalmár árut s portékát adj érette." Akkor Nádudvari megígérte, hogy kalmár árut ad neki. Ezért tudja a tanú, hogy Nádudvari is társ volt a borok vételekor, (magyar) 1668. No. 23. 218. Kőrös (Körős) város 1668. május (?) 15-én arra kéri PPS vármegyét, hogy Semlyéki (Semlyeki) Ádámmal szemben, ki hatalmaskodik Pótharaszt (Pótharaszt) pusztán, mely Kőrös városához tartozik, biztosítsa Kőrös város jogait, (magyar—latin) 1669. No. 1. 219. 1669. február 28-án Battik Péter, PPS vármegye alispánja megbízásából a Kőrösön (Körős) lakó Szabó (Szabó) Mihály, Fejér (Feyer) Miklós és Nagy János, a vármegye esküdtjei Szegedy (Szegedi) Ferenc váci (Vacz) püspök kérésére, Egry (Egri) Márton ellen, Püspökhatvan (Pőspők Hatvan) nevű faluja határainak megállapítása céljából tanúkihallgatást tartanak. A tanúknak feltett kérdések (De eo utrum): « Tudja-e a tanú, hogy a hármas határtól elkezdve (mely hármas határok vagy hányások egyike györki [GyeőrkJ, másika szilágyi [Szilagy], harmadika püspökhatvani határ) napkelet felé Fekete-berekre (Fekete Bereg), onnét az kövecses ó kútra, onnét a patakon át a Kallói ó útra (Kállai o út), onnét a Kállai ó úton felül a Hegyes-hegyre (Hegyes hegy), onnét a három veremre volt hajdan a püspökhatvani határ", és addig élték szabadon a hatvaniak, s e három verem közül az egyik györki, a másik ecskeni (Ecseken), a harmadik püspökhatvani határ? « Tudja-e, hogy a nevezett három veremtől fogva át egyenesen napnyugat felé a Hegyes- vagy Magas-hegyre (Magos Hegy) fel, valamint püspökhatvaniak megjegyezték a határokat 1667-ben, de Egry Márton azon helyeket a Mély-árok (mély Arok) felett való Peres-oldalnak nevezi a Hosszú-földön (hosszú Feöld) alá az ecskeni határig, és azért most perel a hatvaniakkal, hogy azt a határt mindig szabadon élték a püspökhatvaniak, s a györkieknek semmi közük hozzá?