Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)
Regeszták
2. Tóth (Thott) György, Beniczky (Benyiczki) Tamásnak 35 éves zsámboki (Sámbok) jobbágya vallja: 16 éve Almáson szolgált és szántotta azt a földet, melyről Bory úr most a marhát elhajtatta. Akkor az almásiak fegyveres kézzel művelték a kókaiakkal való vitás földet, akkor és most az almásiak bírták és buják. 3. Kis György, 32 éves, a szolgaságból még fel nem szabadult kókai lakos vallja: 16 éve béresként szolgált Almáson, s mikor azt a földet szántotta, akkori gazdája mondta neki, hogy az az egy „fogás" föld, melyről Bory úr a marhát elhajtatta, peres föld a szenttamáskátaiakkal, s az ökreit oltalmazza rajta. A többit a szecsői határokig szabadon bírták az almásiak. 4. Kazai Máté, Fáy (Fay) Györgynek 50 éves kókai jobbágya vallja: a Sor, másként Ó út mellett volt a hármas határ, de már elveszett, ahonnét Bory úr a marhákat elhajtatta. Azon felül a Szecsői útig, a rendes határokig az almásiak bírták. 5. Nagy Antal János, Balassa (Balassi) Imrének 60 éves kókai jobbágya vallja: 18 éve a kókaiak s az almásiak viszálykodtak azért a földért, de azóta csak az almásiak élték. 6. Pikó (Pikó) János, Aszalay (Aszalai) Mátyásnak 70 éves kókai jobbágya vallja: mikor Almás még puszta volt, ő Kókán volt béres, ismerte a Sor út mellett a hármas határt, „azon folyásban" is több rendes határt egészen a Szecsői útig, de hogy az erek közt fekvő peres föld melyik faluhoz tartozik, nem tudja. Aztán a kókaiak akarták bírni, de el nem vehették az almásiaktól, és bár fegyveres kézzel szántották, az almásiak bírták. 7. László (Laszlo) Máté, Balassa Imrének 50 éves kókai jobbágya vallja: közel 30 éve a Sor út mellett volt a hármas határ, ahonnét most Bory úr a marhát elhajtatta. A hármas határnál feljebb a kókaiak nem mentek, de a ráckevei nemes esküdtek által azt a darab földet a szecsői dűlésig az almásiak elnyerték a kókaiaktól, azóta csak az almásiak bírták. 8. Szabados Gáspár, Esterházy (Eszterhási) Sándornak 40 éves szecsői jobbágya vallja: 25 éve mint juhász Szecsőn látta a hármas határt a Sor, Ó út mellett és több határt is a Forró-tóig (Forró Tó), de azok most el vannak szántva. Akkor szecsői földnek tartották a felőlük való részt, a kókaiak is veszekedtek érte, de szenttamáskátainak nem hallotta. Azóta az almásiak élték. 9. Tóth (Thott) Benedek, Esterházy Sándornak 80 éves szecsői jobbágya vallja: mikor Horton lakott, madarászni járt Almás és Káta pusztákra a vitás határokon. A Sor, 0 út mellett látott hármas határt és „azon folyásban" meg is számolt 10 határt a Szecsői útig, melyeket az almásiak már elszántottak. Azokig a határokig a peres földet szecsőinek hallotta, bár addig az almásiak bírták. 10. Juhász Tamás, Esterházy Sándornak 80 éves szecsői jobbágya vallja: látta a hármas határt a Sor, Ó út mellett, többet is „azon folyásban", de az almásiak elszántották őket. A hármas határ egyike szenttamáskátai, a másik szecsői, a harmadik almási volt. A peres földet is szecsőinek hallotta, bár régóta az almásiak élték.
