Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

3. Szarka Miklós, 54 éves ráckevei (Raczkevi) lakos vallja: mikor az alsónémedi (Alsó Némedi) öreg emberek gulyása volt, azt parancsolták neki, hogy a Mogyorós végében lévő határon túlra a marhát ne bocsássa, mert kárt vall vele. A gazdái voltak: Kurdi István és Varga András. 4. Mészáros Mihály, 57 éves alsónémedi lakos vallja: gyermekségében Szigetszentmiklóson lakott, gyakran kimentek vadászni. Akkor a Mogyoróst haraszti Mogyorósnak (Haraszti Mogyaros), a végében való határt haraszti Közhatárnak (köz határ) nevezték. 5. Adorján (Adorján) István, 60 éves szigetszentmiklósi lakos vallja: azt a Mogyoróst, mely Haraszti alatt van, gyermekségétől fogva haraszti Mogyorósnak hallotta, a végében levő határról semmit sem tud mondani. 6. Takács (Takács) István, 45 éves alsónémedi lakos vallja: 25 éve, hogy a Mogyorós végében lévő határt ismeri, de hogy az milyen határ, nem tudja. 7. Cseri Ábrahám, 60 éves alsónémedi lakos vallja: a határ ott van a Mogyorós végében, de azt nem tudja, „ha igaz köz határ vagy nem", de „az öreg szigetben való öreg nyárfákon felül" nem mertek menni, mikor még szolga volt, „az mely vagyon az határ ellenében". 8. Szénás Ferenc, 50 éves alsónémedi lakos vallja, hogy egykor Berki Jakab a Mogyorós végéhez vitte és ott mutatott egy nagy nyárfa alatt egy határt, de mind a fa, mind a határ „az Dunában szakadot"; akkor azt mondta, hogy az a Taksony és Haraszti közt levő közhatár. A Kis-Korhány (kis korhany) felől való tanúk vallomásai, „az mely vagyon nap kelet felől való részében az pörös földnek". 1. Adorján István, 60 éves szigetszentmiklósi lakos vallja: mikor Mácsai (Máczai) Mihálynál lakott „ridegül" a Kis-Korhányon, ő azt parancsolta neki, hogy kaszálja meg a Nazur bég szénáját a haraszti földön, mely a KisKorhány alatti rét volt. Ezt akkor haraszti pusztaként bírták. 2. Kele Gergely, 70 éves szigetszentmiklósi lakos vallja: hallotta Marcinkó (Marczinkó) Pétertől és Bereczki Bálinttól, hogy a Mogyorós végében „az mely nagy hánt határ vagyon", az az igaz közhatár Taksony és Haraszti között. Akkor a Kis-Korhányon volt a szállásuk, az alatta való rétet bírták és kaszálták, de haraszti földnek tartották. 3. Baranya János, 45 éves szigetszentmiklósi lakos vallja: atyja juhait őrizte Harasztin, s a szállásuk a Kis-Korhányon volt, atyja ezt haraszti földnek mondta. 4. Gárdonyi (Gardoni) István, Czakó (Czako) István és Fekete Mátyás etyeki lakosok nem jelenhettek meg, mert a császár parancsa nem engedi, de vallják, hogy mikor Harasztiban laktak, más határt nem ismertek, mint a Mogyorós végénél lévő határt, mely a Duna parton van „az mely végén alá az Nagy korhany [Nagy-Korhányj mellett", ott a hajdani szekérnyom megmutatja, mely a taksonyi és a haraszti földek dűlői között van. (magyar)