Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

A vallomásokat Kamarás (Kamarás) Ambrus és Császár (Caszar) István vették ki 1667. március 25-én. A kihallgatott tanúk: 1. Szakáll (Szakáll) Máté ráckevei (Rkevi) lakos vallja: Haraszti földjén szolgált, barmot őrzött, s neki Kendi János és Kendi István azt mutatták határnak, „addig adtunk szabadsagot, hogy az barommal szabadon mehessek". 2. Máté (Maté) Gergely, 65 éves kunszentmiklósi lakos vallja: azon a földön nem tud jobb határt, mint amelyet a harasztiak tartanak határnak. 3. Hadrodi (?) István 50 éves fülöpszállási (Philopszallas) lakos vallja: azon a földön nem tud jobb határt, mint amelyiket a harasztiak tartanak határnak. 4. Czuczor Péter 60 éves szentmiklósi lakos vallja: a határok dolgában semmit sem tud. (magyar) 1667. No. 3. 192. 1667. május 2-án Pest vármegye Kőrös városában lakó esküdtjei: Kövér (Kövér) István és Buda Péter Battik Péter, PPS vármegye alispánja megbízásából Mihalik (Michalek) Miklós, Szilasssy (Szilasi) András és Szíjártó (Szíjártó) András deák kérésére Pánd faluban tanúkihallgatást tartottak. A tanúknak feltett kérdések (De eo utrum): « Tudja-e a tanú, hogy Pánd nevű falu határai közt, vagy mellette Nagyés Kis-Pánd (Kis Pánd) néven megkülönböztettek volna egy települést, s volt-e külön adója vagy földesura? « Tudja-e a tanú, hogy az a föld, „mellyen az kereszt vagyon vágva", ahonnét a juhokat elhajtották, Pándhoz tartozó föld-e? A kihallgatott tanúk: 1. Bölcskei (Bőcskei) István, Kaszai Miklósnak 60 éves sági (Ságh) jobbágya vallja: mikor Pánd puszta volt, soha Pándnak megkülönböztető nevét nem hallotta. Eleget kaszált rajta, de csak Pándnak hallotta nevezni. Ahol a kereszt van vágva, s ahol a juhokat indították, az Pándhoz tartozó föld. 2. Farkas Miklós, Kaszai Miklósnak 75 éves sági jobbágya azt vallja, amit az előző tanú. 3. Koczka István, Kaszai Miklósnak 55 éves sági jobbágya azt vallja, amit az előző tanúk. 4. Tóth (Thott) András, Földváry (Földvári) Mihálynak 70 éves szentmártoni (Szent Márton) jobbágya vallja: Pándot mindig határozó nélkül hallotta nevezni. Az alsó végét nevezték Pándnak, a felső végét Felső-Pándnak (Felső Pánd). Ahol a keresztvágás van, s ahonnét a juhokat elhajtották, mindig Pándhoz tartozó föld volt.