Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

1720. No. 16. 372. Wathay (Vatay) János és István kérésére Szeleczky (Szeleczki) Márton alispán 1720. március 16-án kelt parancsára Alsónémedin (Alsó Némedi) 1720. április 29-én vizsgálatot folytatnak a Szentlőrinci (Szent Lőrincz) pusztán lévő kőbánya birtokjogáról. A tanúknak feltett kérdések: 1. Tudja-e, hallotta-e a tanú, hogy amely kőbánya vagyon nem messzi a Rákos (Rákos) nevü folyóvízen túl, azon kőbánya a Szentlőrinci puszta határában vagyon? 2. Tudja-e, hallotta-e, hogy a megnevezett Szentlőrinci pusztát együtt a kőbányával mindig — még a török birodalma időben is — néhai Buday Pál uram, azután Wathay Pál bírták? 3. Tudja-e, hallotta-e, hogy a megnevezett kőbányában senkinek nem volt szabad követ vágatni Wathay uraimék engedelme nélkül, sőt amidőn a kecskemétiek (Kecskeméth) templomot építettek, akkor is onnét hordván követ, említett Wathay Pál uraiméktól bérelték és „követték" ki a kőbányát? 4. Kit tud azon dologban jó tanúnak lenni? A kihallgatott tanúk: • Józan (Józan) Mihály, kb. 70 éves alsónémedi lakos, a váci (Vacz) püspökség jobbágya vallja: 1. Hallotta, hogy még ifjú legény korában béreskedvén nemes Halász Ferenc és György uraiméknál, hogy a deutrumban specificált kőbánya Szentlőrinci puszta határában vagyon, mivel nemes Halász (Halasz) Ferenc és György uraimék árendában bírtak légyen Alsónémedi lakosokkal együtt. 2. Határát nem tudja, hanem hallotta közönségesen eleitől, hogy a Szentlőrinci pusztát együtt kőbányával, még a török birodalma ideiben is nemes Wathay família bírta. De a Buday famíliáról nem emlékezik. 3. Jól emlékezik róla, s nyilván is tudja, hogy a megnevezett kőbányától a kecskemétiek a templomokat építették, mert ezen falu is némely szekerekkel vetetett onnét követ Kecskemétre, nem fizetésért, hanem jóakaratért és az szekeresekkel jó ital borok volt a fáradságokért. De kinek engedelméből hoztak el onnét követ, a tanú nem tudja. 4. Öreg Jobbágy (Jobbagj) István, Agócs Mátyás. • Juhász (Juhasz) Mátyás, kb. 71 éves alsónémedi lakos, a váci püspökség jobbágya vallja: 1. Hallotta a török világban pesti törököktől és pesti rácoktól, hogy a felül írt kőbánya a Szentlőrinci pusztához tartozandó lett volna, mert 2. Haraszti juhász lévén a tanú, hogy a török Érsekújvárt (Érsek Ujvar) megvette, azon időben juhokkal igen járván a pusztát, egészen Török Istvánig, a többi között akkoriban a pesti rác és török követ vágatván azon kőbányában, ezen tanú több juhászokkal együtt kőbányára hajtván a juhokat, úgymint Szentlőrinci pusztára, a juhok közül némelyek a kőhasítani való fákat és ekéket a nagy hidegekben el találták égetni, ezen tanúnak hét ürüt kelletett fizetni kárt a pesti rácoknak és törököknek, mely törvényt díványnak (!)