Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

helytől pedig egyenesen mint csak dél felé ugyanazon parlagon két vadkörtvélyfát, s azok között pedig egy iharfát mutatva előttünk, mely körtvélyfáknak egyikén keresztvágások most is vannak: azon fáktól pedig (amint „ocunlataban" a tanuk vittek bennünket) egyenesen dél felé említett parlagnak végére menvén, mely parlagnak vége a Kéri-völgynek szélével összemegy, ... azon parlag egészen az említett kis berektől fogva mind a Kérivölgy (Kéry Vőlg) széleik körülötte lévő mácsai és újfalusi szántóföldeket hasítana. 4: Az említett parlagnak vége a Kéri-völgy szélével összemegy, onnan fordulván napnyugat felé mintegy „délszélre", amit csak említett Kérivölgynek szélén felmenet, Barátok kútján felől parajos végénél lévő erdőnek széléig, ahol a mácsai lakosok legalább húsz esztendőtől fogva a maguk marháit békével őrizték. 5. Vallja ezen fátens, hogy ez jelen való fátens ezelőtt Mácsán lakván, az időben punctumban specificált Parajos végétől fogva, amint dél felé egy régi szekérút a Hosszú-tisztás-hegynek (Hosszú Tisztás hegy) végére megy, éppen addig mácsai sertéseket mindenkor békével őrizte, azt állítván, hogy azon tisztásnak végénél a kisújfalusi, zsidói és kéri határok összemennek. 6. Újfalusiak az említett parlag mellett a Kéri-völgy rétjébe mintegy négy, avagy három lépésnyire beljebb szántottak. • Tóth (Tótt) Pál, kb. 40 éves, Tóth (Tótt) István, kb. 33 éves árokszállási lakosok, Nagy (Nagy) Pál, kb. 60 éves, Szomjú (Szomjú) István, kb. 60 éves veresegyházi (veresegyhaza) lakosok, a váci püspök jobbágyai tanuk azt vallják, mint az első tanú. • Pintér Márton, kb. 60 éves veresegyházi lakos, a váci püspök jobbágya vallja: 1. Ezelőtt „circa" negyven esztendővel kisújfalusi urak engedelméből említett parlagon felül lévő szántóföldeket szántotta, és hogy akkor is úgy a mácsaiak, mint az újfalusiak azon parlagon, mácsai és újfalusi körülötte lévő szántóföldek között határmezsgyének szántották. • Tóth (Tótt) István, kb. 40 éves veresegyházi lakos, a váci püspök jobbágya vallja: 2. „Punctumbeli specificált" mocsárfának és vadkörtvélyfának a törzsénél eleget kaszált volna, és hogy azon fákig mindenkor, emberek emlékezetétől fogva a mácsaiak bírták a maguk határát. • Krizsán (Krizán) György, kb. 45 éves veresegyházi lakos, a váci püspök jobbágya és Gyüry (Gyűrj) János, kb. 70 éves szadai lakos, a váci püspök jobbágya vallják, hogy az első ponthoz nem tudnak semmit mondani, a többi ponthoz azt vallják, mint az első tanú. • Pászty (Paszty) János, kb. 50 éves szadai lakos, a váci püspök jobbágya vallja: ennek előtte „circiter" huszonnyolc esztendővel, úgymint „Lengyel Járáskor" újfalusi lakosok engedelméből punctumban specificált mocsárfának törzséig, mely a Váci út mellett vagyon, Újfalu felé kaszált volna, azt mondván, hogy az újfalusiak azon mocsárfán alul nem engedtek neki kaszálni, azt állítván, hogy azon alul mácsai határ volna. • Balázska (Balaska) János, kb. 70 éves szadai lakos, a váci püspök jobbágya azt vallja, mint az előző tanú.