Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

Miklós, kb. 64 éves és Kocsis István, kb. 50 éves tárcsái lakosok, Prunner György jobbágyai; Kasza István, kb. 55 éves; Csurgay (Churgay) István, kb. 60 éves; Gál (Gáli) István, kb. 65 éves; Gál (Gáli) György, kb. 61 éves gyömrői (Győmrő) lakosok, Kajaly András jobbágyai. Határbejárás: 1. Mentünk az első határhoz, melyet Kővágó-határnak (Kővagho határ) hívnak, ahol három határhányás van, melyek hasítják a csabai, maglódi (Maglód) és ecseri határokat. 2. Mentünk a felül megírt bizonyságok szerint a Maglódi-hegy (Maglodj hegy) orrán való Rókalyuk (Rókalyuk) nevű egyes határhoz, mely hasítja a maglódi és ecseri határt. Megújítottuk. 3. Az ecseri szőlőhegy irányában való kettős határhányáshoz, mely két hányás, hasítják a Maglód és Ecser között való határt, amelyet megújítottunk. 4. Vittek bennünket egy völgyben lévő kettős határ irányában, melyeket megújítottunk, amely két határt hasít, az Ecser és Maglód közti határokat. 5. Jártunk egy határt a rétek között, melyen mind a két rész megegyezett, úgy mint a maglódiak és ecseriek, mely között maradt három határhányás, melyen még nem egyeztek meg. (magyar—latin) 1699. No. 4. 268. Sőtér (Sőter) Ferenc, PPS vármegye alispánjának Pesten, 1699. november 4-én kelt parancsára Huszár János és Horváth (Horváth) András esküdtek elvégzik a Pilis (!) vármegyében lévő Sasad puszta határbejárását az esztergomi káptalan kérelmére. A tanúknak feltett kérdés: « Tudja-e a tanú, avagy hallotta-e, hol légyen a Pilis vármegyében lévő Sasad (Sasád) nevü hely és honnét kezdődik a határa, merre megy és merre végződik? Huszár János és Horváth András szolgabírók 1699. november 9-én tanúvallomásokat hallgattak meg: • Pap János, kb. 46 éves óbudai (Veteri Buda) lakos vallja, hogy jól tudja amint régi eleitől és más régi emberektől hallotta, hogy Sasad nevü hely kezdődik napnyugat felől a Kánya-kapu (Kánya kapu) nevü szőlőhegynél, az országúttól egyenesen fel a hegyre Budaörs (Buda őrs) mellett jól felvezetvén bennünket, a hegyen túl egy völgyben mutatott három világos határhányást, melyeket mind a régi emberektől, mind pedig a mai napig is igaz határoknak tartani hallotta, úgymint az egyik napnyugat felől, tudniillik a budaörsi, a másik északra való Budakeszinek (Buda Keszi), a harmadikat napkelet felől Sasadnak lenni mondta és minden bizonnyal hallotta. Ismét onnan a hegyen át vezetett bennünket napkelet felé, nem messze mint egy-két puskalövésnyire mutatott két folyó határhányást, mondván hasonlóképpen egyiket budake-