Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)
Regeszták
259. PPS vármegye alispánja, Sőtér Ferenc 1697. június 12-én, Pesten kelt parancsára Muzslay (Muslay) István kérésére, Szunyogh Imre és Lendvay György esküdtek által felvett tanúvallomási jegyzőkönyvek, Borosjenő birtokosainak igazolására. A tanúknak feltett kérdések: 1. Tudja-e a tanú, avagy hallotta-e, hogy Simon, másként Muzslay família Budához közel lévő Jenő nevű falunak, vagyis pusztának a török birodalom idején, kinek az uraságában volt, kik laktak azon, lakosok vagy mások, minemű árendát fizettek tőle évről-évre? 2. Tudja-e azt is, kik voltak „birodalmában", hány esztendőtől folyvást micsoda jussal és igazsággal bírják, sőt emberi emlékezetétől folyvást tudjae, vagy hallotta-e a régi öreg emberektől s szomszédoktól, hogy a mostani birtokosok valaha azon „Gyenőnek uraságokban" lettek volna a török birodalom idejében vagy azóta? 3. Tudja-e a tanú azon Jenő (Gyenő) nevű falunak, vagy pusztának körül való határait és kikkel határosak, annak földjeit, rétjeit, erdeit és tartozékaikat elidegenítették-e, s kicsodák? A kihallgatott tanúk: • Madarasi (Madarasy) Gergely, kb. 45 éves óbudai (O Buda) lakos, gr. Zichy (Zicsy) István jobbágya vallja: 1. Az első kérdésre nem tud felelni. Buda megvétele után budai provizor, Herdegány János „fogta a pártját" a Jenő nevű pusztának és bírta kb. két vagy három esztendeig. 2. Azután a pozsonyi (Poson) apácáké lett a birtok, de hogy micsoda jussal, azt nem tudja. Budai Krempli (Kremply) Tóbiás nevű péknek bizonyos ideig árendába adták, amint hallotta, kb. 20 évig. 3. „Alszélrül Buda felé" Ürömmel (Űrem) határos, másfelé kivel legyen határos, nem tudja. Azt sem tudja, hogy valaki a kertjeit, szántóföldjeit, vagy más tartozékait illetően elidegenítette volna. A török időben maga bírta a megírt Jenőt öt, vagy hat esztendeig, de soha nem hallotta, hogy „ki legyen magyar Ura mint hogy csak a Török Urnák adóztak tűle". • Varga György, kb. 60 éves óbudai lakos, gr. Zichy István jobbágya vallja: 2. Tudja, hogy a török időig rácok laktak rajta, mintegy harminc, vagy harmincöt esztendőnek előtte, de nem tudja, hogy magyar részről kinek adóztak tőle. • Lukács (Lukácz) Pál, kb. 75 éves szentendrei (Szent Endre) lakos vallja: 1. Hallotta negyven esztendővel ezelőtt a Szentendrén lakozó néhai Polika Mihálytól (aki a Muzslay família jobbágya volt), hogy Borosjenő (Boros Gyenő) a mi urunk, Muzslay (Muslay) Barabásé volna, de senkinek nem kell. Tudja, „mikoron régentén" rácok laktak rajta, de kinek adóztak tőle, azt nem tudja, A rácok a csavargó hajdúk miatt nem maradhattak rajta. 2. Soha nem hallotta, hogy emberemlékezettől fogva, más magyar ura lett volna Borosjenőnek a Muzslay famílián kívül.