Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

hoz, ahonnan megindulván dél felé a kecskeméti (Kecskemét) Csizmadia András kaszáló rétjén által keresztül dél felé, a kecskeméti Csuka Miklós szántóföldjén, melyet most mintegy tesseni (?) puskalövésnyire megszántván, és melyet kecskemétiek harmadéve vetettek, azon belül mintegy tesseni puskalövésre menvén dél felé, mind az megírt Csuka Miklós szántóföldjén jutottunk egy dombon levő elszántott lajosi föld határhányás helyre, ahol a kecskeméti lakosok közül, nevezet szerint, nemes Sárközi Pál és többek propria contradictione protestáltak, ehhez a helyhez közel levőn, amelyre a kecskemétiek harmadéve vetettek, tudnia illik a lajosi határtól. Innen megindulván ugyan délre mentünk a kecskeméti Laczi Máté szántóföldin és kaszáló mezején keresztül jutottunk ugyanazon Laczi Máté balkéz felől lábon álló köles vetésébe, ahol protestáltak a körösiek, hogy egykor kaszálni akarván Laczi Máté, azon kölese végibe levő rétet, azon belül Lajos felé, körösi Czira János „prohibeálván" Laczi Mátét és úgy elállt (?) (supersedealt) a kaszaiastul. Itt immár egymástól megy a szóban forgó vitatott lajosi és kecskeméti határ, csaknem két tesseni puskalövésnyire. Innen ugyan dél felé mintegy napnyugatra fordulván mentünk a kecskeméti Tolvaj Ferenc szántóföldjein, kaszálórétjein keresztül. Tolvaj Ferenc jobb kéz felől lábon álló cirokvetésibe jutottunk, a völgyecskében lévő Meggyes (Megyés) határhányás nevezetes helyhez, ahol Tolvaj Ferenc kútja vagyon. A határhányás közepén vermecske vagyon, a kerülete is megtetszik. Ugyanazon Tolvaj Ferencnek azon kútnál kertje is vagyon. Innen megindulván Tolvaj Ferenc földjén és rétjén, egy darabon dél felé mintegy napnyugatra jutottunk kecskeméti Hegedűs János kertje mellé, balkézre hagyván a kertet, így immár közelebb járnak a vitatott két határhelyek, amelyeket tartják a kecskemétiek, a lajosi pusztát bírók. Innen menvén ugyan dél felé mind a kecskeméti Hegedűs János szántóföldjén és rétjein jutottunk az Fajdos nevezetes helyre, ez alatt van a Fajdos-völgye. Ennek a Fajdoshegynek mellette avagy ellenében vagyon körösi Csatái Nagy János szántóföldje. A kecskemétiek a Fajdos-völgyét tartják határjelnek. Itt Kecskeméten lakozó Kiss Mihályt megesküdtettük, s ő azt vallotta, hogy kecskeméti Hegedűs Jánostól a Fajdos-hegyig vette a kecskeméti földet, melyet most bír, mivel azon túl lajosi földnek tartotta, s most is csak addig bírja ezen Kis Mihály, nem tovább. Vagyon 33 vagy 34 esztendeje, mióta úgy bírja, hat tinón vette volt és 12 talléron azon földet, 56 tinók közül választva adta azon hat tinókat. Innen menvén Kis Mihály szántóföldjén jutottunk a Fajdos-hegynek alatta nem régen ásott három vermekhez, amelyeket Kis Mihály szerint Sándor (Sándor) György és Hegedűs János kecskeméti lakosok ásattak azokon az helyeken, arra nézve, hogy Kis Mihály ott tovább ne bírja. Azon túl kecskeméti Mátyás kovács özvegye bírja immár 3 esztendeje a Fajdos-völgyéig. Ezen Kis Mihály azt mondja, hogy addig nem merte bírni a Fajdos-hegyen belül a völgyig, amíg körösi Gyüge (!) Mihály élt, kecskeméti Kati Péter sem merte, sőt azt mondja, hogy Csatái Nagy Jánosnak Kőrösre azt üzente, innét