Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)
Regeszták
237. 1676. március 15-én Füleken kelt egyezség, melyet Majzik (Maizik) Mihály és felesége, Görögh Kata, Majzik (Maizik) Simon és felesége, Simon Kata és gyermekeik kötettek rokonaikkal, jelesül Majzik Miklóssal, Benedekkel, Jánossal és Miklós anyjával, Ilonával, néhai Majzik András zsadányi (Sadány) jószágairól. Majzik Mihály és Simon 230 tallért kapnak annak fejében, hogy lemondanak apai örökségük feléről, melyet bátyjuk, György halála után meg kellett volna kapniuk. Pörösködés helyett a békés megegyezést választották, kijelentve, hogy többé a családon belül semminemű követelése nem lehet egyetlen oldalági rokonnak sem. Az egyezséglevelet Majzik Mihály, Görögh Katalin, Majzik Panni, Majzik Simon, Simon Katalin, Nagyúton (Nagyút) lakó Szökő (Szökő) Mihály és a Vecsén lakó Tóth (Tott) János a saját kezük „vonása"-val írták alá, míg Horváth Sámuel, PPS vármegye szolgabírája, Csala György, Heves és Külső-Szolnok vármegye esküdtje, Oláh (Olah) János, őfelsége füleki megbízottja, Péter (Pétre) Lázár, Hont vármegye esküdtje, Korponay (Korponai) János és Boldi Antal hitelesítették. (magyar) 1677. No. 1. 238. 1677. február 26-án Bélteky (Belteki) Pál, PPS vármegye alispánja parancsára Horváth (Horváth) Sámuel szolgabíró és Gyöngyösi István esküdt a Dömsöd (Demsed) faluban lakó Hajós (Hajós) István nemes panaszára beidézik a Hugyé (Hugye) faluban lakó Nagy János nemest, 1677. március 26—27-ére, Fülekre amiatt, mert 1676-ban, Szent Márton napja tájékán, Füleken Nagy János a panaszost „törökösnek mondotta". Beidézik tanúnak a szintén Hügye faluban lakó Kanizsai (Kanisai) Györgyöt, (magyar) 1678. No. 1. 239. Bélteky (Béltekj) Pál, PPS vármegye alispánja 1678. április 5-én és 21-én, Füleken kelt parancsaira Foton (Fot) és Keszin (Kesző), Gyürky (Gyürkj) István szolgabíró és Egry (Egry) Márton esküdt által 1678. április 29-én felvett tanúvallomási jegyzőkönyvek, melyeket Wathay (Vattai) Pál felesége, Buday (Budaj) Anna és Géczy (Géczj) Gábor felesége, Buday Sára kérelmének tisztázása érdekében készítettek. A 20 meghallgatott tanúnak a következő kérdéseket tették föl: « Tudja-e a tanú, hogy „a Sárfű nevű földet, az ki Palota felől vagyon, úgymint az forrás hassit", az alsó része, mely Káposztásmegyerrel (Kapostas Megyer) határos, mindenkor Buday Pálé volt, halála után pedig édeslányai