Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

V. fejezet Az ítélet

halálos ítélettől, attól, hogy másnap elsőnek, vagy az elsők között szólítják. November 19-én reggel nyolc órakor Ács Károly cellája előtt álltak meg a szuronyos katonák. Őt hívták elsőnek. Talán csak azért, mert neve is az ábécé elején áll...? Vagy, mert cellája első a folyosón? A remény mindenre figyel, és mindenbe bele tud kapaszkodni. A foglyot ugyanabba a tárgyalóterembe vitték, ahol ügyét is tárgyalták. A bíróság szokott tagjai mellett sok katona is várakozott a teremben. Ok is tagjai voltak a bírósági testületnek. Az osztrák hadbírósági ítélkezésben ugyanis 1851 nyarán bevezették azt a gyakorlatot, hogy valamennyi rendfokozat állományából képviselőket hívtak meg az ítélethozatalra. Az egyes rendfokozatok képviselői külön-külön és írásban, aláírással és pecséttel hitelesítve adták le szavazataikat. Ács Károly ügyében is sor került a hadsereg képviselőinek szavazására. Ezt megelőzően azonban a tárgyalást vezető hadbíró még egyszer vázlatosan ismertette az ügy mibenlétét és az ítélethozatalhoz felhasznált bizonyítékokat. Az eljárás egész menetéről a hadbírósági jegyzőkönyv az alábbiak szerint tájékoztat:

123 „Acs Károly a hadbíróság által feladott kérdésekre előadja: 1. Minden kijelentésemre emlékszem és megerősítem azokat. 2. Van e még közölnivalója? Nincs több mondanivalóm." A rövid kihallgatási jegyzőkönyvet aláíratták a fogollyal, azután ismét a szuronyok közé állították és egy, a tárgyalóteremhez közeleső helyiségbe kísérték. „A fogoly elvezetése után a Votum informativum és a fontosabb ügyiratok még egyszer felolvasásra kerültek." A „Votum informativum" szövegét szükségesnek véltük csaknem teljes terjedelmében közölni, mivel számos adatában eltér az ítélet szövegétől, és részletesebb is annál:

124 Hadtörténelmi Levéltár. K. k. Kriegsgericht zu Pesth. 7—37. 1852. KriegsrechtsProtocoll. Itt: a bűneset leírása. 124 Ua. Votum informativum.