Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

IV. fejezet A végveszély napjaiban

IV. fejezet A VÉGVESZÉLY NAPJAIBAN í cs Károly az 1849. május 14-én, a Kecskeméten tartott megyei i\ választmányi gyűlés után azonnal hivatali székhelyére, Pestre utazott. A városra azonban alig ismert rá. Budát Görgey seregei ostromolták. Hentzi osztrák parancsnok ultimátumban szólította fel a magyar fővezért az ostrom beszüntetésére. Ellenkező esetben Pesten áll bosszút — fenyegetőzött. „Fenyegetését 10-én irtóztatóan teljesité. Agyúit a pesti Duna-sorra irányozva, annak házait egyenként lövette halomra; majd beljebb s beljebb küldözte tűzgolyóit, melyek nappalonkint mint szürkésfehér üstökösök süvöltőitek át a fényvilágos légen, s Pest legszebb házai egymás után romboltattak össze vagy rongáltattak meg. A lakosok ijedelme határtalan volt. A város keleti szélei felé húzódtak; de a gyilkos golyók nyomon követték őket..."

95 Pest lakói közül számosan elhagyták a várost. Ideiglenesen Ács Károly főszolgabírói hivatala is áttette székhelyét Rákospalotára. A menekültek támogatása érdekében alkotott rendeletét már innen bocsátotta ki. „Rendelet Pest megye községeihez A trónvesztett és száműzött Habsburg—Lothingeni háznak Buda várába befészkelt zsoldosai, meggyalázva a katonai becsületet, megtaNagy Miklós (szerk.): Magyarország képekben. Honismertető album. „Buda vára, 1849. május 21." Pest, 1870. 210. L; Kerékgyártó Árpád: Magyarország emléknapjai ezeréves történetében. Budapest, 1882. c. müvének 242. lapján Pest bombázásáról az idézettől eltérő adatokat közöl: „Budavár parancsnoka máj. 9-kén reggel 4—5 1/2 óráig és ismét máj. 13-án esti 8—12-ig Pestet, ahonnan a várat nem ostromolták, bombáztatta. Az utóbbi borzasztó látvány volt, a feldunasort a Redoute épülettől kezdve egy lángtenger borította." •