Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

III. fejezet Újra Kecskeméten — erőfeszítések a forradalmi közigazgatás megteremtéséért

A hadi helyzet alakulása sem tette lehetővé az új közigazgatási módszerek és elvek kipróbálását, még akkor sem, ha szándék szerint e kísérletnek a honvédelem hatékonyságát kellett volna növelnie. 1849 kora nyarára a honvédelmet erősítő közigazgatás már meghaladott, időszerűtlen törekvést fejezett ki. Ekkorra — a cári csapatok beavatkozása folytán — olyan helyzet alakult ki, hogy a közigazgatásnak nem erősítenie kellett a honvédelmet, hanem teljes egészében azonosulnia kellett azzal, és szinte kizárólagosan katonai célok szolgálatában tevékenykednie. A feladatok ilyen eltolódása 1849 májusától megfigyelhető a megyei igazgatási szervezet egészében, de kiváltképp az úgynevezett „külső tisztviselők", a fő- és alszolgabírók munkájában. Ezek, az élettel legközvetlenebb kapcsolatban álló, és jobbára a vidéki lakosság körében élő tisztviselők elsősorban nem a felülről kapott utasításokban megszabott feladatokban regisztrálhatták a megváltozott körülményeket, hanem a nép körében képződő ügyek összetételében és mennyiségi arányaiban. Azt tapasztalhatták, hogy a végveszély idején szinte egy csapásra megszűntek a közigazgatási tisztviselők munkáját nagymértékben lekötő ún. „tyúkperek", a kihágások és örökösödési viták, minek következtében az egész közigazgatási apparátus csaknem teljességében felszabadult az országos érdekek intézésére. Ács Károly pilisi főszolgabíró 1849. május—júliusi tevékenységében ez a katonai érdekű igazgatási mód nemcsak megfigyelhető, hanem számszerűen is bizonyítható. Fennmaradt Ács Károly munkanaplója az általa 1848. május 12-től 1848. december 15-ig elintézett ügyekről.

92 Ezek sorában korábbi úriszéki ítéletek felülvizsgálatai, verekedési, kihágási, bormérési, húsvágási, víz el- és levezetési, vallásfelekezeti, hamis mértékek használatának ügyei, továbbá a nemzetőrség összeírásával kapcsolatos teendők — kórházi ápolási díjak, községek és uradalmak közötti határperek, előfogatok ügyei és ármegállapítások szerepeltek, összesen 170 darab ügyirat, melyek közül 24-et a szolgabíró nem saját hatáskörében intézett el, hanem felterjesztett a fenyítő törvényszékhez.

93 92 Pest Megyei Levéltár: IV. 103-b Pest-Pilis-Solt Vármegye Forradalmi Bizottmányának iratai, „Ács Károly szolgabíró: A megyétől utasított határozatok jegyzőkönyve az 1847/8 évre." 93 Uo.