Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

III. fejezet Újra Kecskeméten — erőfeszítések a forradalmi közigazgatás megteremtéséért

b) Az újonnan alkotott kerületekbe elégséges számú tisztviselő kirendelését. c) A tisztviselők számára kötelezővé tenni, hogy kijelölt kerületükben lakjanak. Amennyiben a kerületből eltávoznának vagy nem annak területén vennének lakást, azt a főhatóságnak úgy kell fogadnia, mintha a tisztviselő felmondta volna állását. d) A megye öt járása területének 42 kerületre történő felosztását. e) A munkakörök pontos meghatározását. f) A hivatalok alkalmas emberekkel történő betöltését.

88 Ács Károly pilisi járásának átszervezésével kapcsolatban a következő határozat született: „A pilisi járás, melynek területe 19 és 3/4 • mérföld, mely 47 községet, 14 pusztát és 74.138 lakost foglal magában ... és még a váci járásbani kerületeknél is kisebb terület esik egy kerületre, mégis tekintetbe vévén lakosságának minden többi kerületeknél nagyobb számát, községeinek sűrűn fekvését és a nagy hegységek miatt a közlekedés nehezebb voltát, 8 egyenlő kerületekre elosztva jelenlegi hivatalszemélyzetével, 4 szolgabíró és 4 esküttel meghagyatni célszerűnek találtatott."

89 A Pilisi járás a május 14-én megállapított közigazgatási határok szerint eredetileg négy szolgabíróságból állt. Valamennyi szolgabíró mellé egy-egy esküdtet is választottak, aki általában nem a szolgabíró hivatali székhelyén lakott. Ezáltal minden szolgabírósági kerületben — amely 10—14 faluból állott — két helységben képviseltette magát a hatóság. Ez mindenképpen meggyorsította az ügyintézést, viszont az esküdtek általában csak másodlagos ügyekben intézkedtek. A fontosabb döntések minden esetben a szolgabírákra vártak. A Pilisi járás négy szolgabírósági kerületét a május 14-i kecskeméti választmányi ülés az alábbiak szerint határozta meg: 1. kerület: Főszolgabíró — Ács Károly Pesten. Esküdt — Csilléri Benő, Pesten. 88 Ua. 187—190.1. 89 Uo.