Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)
III. fejezet Újra Kecskeméten — erőfeszítések a forradalmi közigazgatás megteremtéséért
ván az 1848-iki törvényeken alapuló azon joguk gyakorlásából, melynél fogva a megyei kormányzatba képviselőik által minden külömbség nélkül eddigelé befolyhattak — tetlegesen kirekesztvék: a tisztikar alakításába a meg nem hívottak közbejötte nélkül résztvenni éppen nem hajlandók; és végül tapasztaltatván, hogy a megyei főbb tiszti állomásokra, különösen melyeknek betöltésinél pedig a haza jelen nagyszerűen-komoly pillanataiban a legóvatosabb elhatározás szükségeltetik ... nem jelentkeztek; kijelölés is a másod alispáni és solti járásbeli hivatalokra nézve, egyedül ezen járás által tétetett: ezen hármas nyomós körülmény a bizottmányt oda vezérlé, hogy elnök kormánybiztos urat határozatilag megkérje, miszerint a megyei tiszti kar czélba vett megalakításának ideje jövő máj. hó 14 llcélg halasztassék el. És miután kormánybiztos úr azt, hogy a már szabaddá lett járások községei közül csak az előtte ismeretes nevezetesebbeket hívta gyűlésre meg — nem a községi törvényes jogok megcsorbítására törekvésből —, hanem feladatának gyorsabb és biztosabb megoldása szempontjából tett lépésnek nyilvánítá; elhatároztatott a kormánybiztos úr a megyebeli minden községeket a kitűzött napokra az általa kijelölendő helyen, megjelenésre hivatalosan szólítsa föl. Minden külömbség nélkül a helység két- a város 3 képviselő küldésére hatalmaztatván fel, kiknek, valamint a Korm. biztos Úr által már kinevezett, s ezen túl kinevezendő bizottmányi tagoknak, szavazat adatik. Nehogy azonban, míg tisztikar alakíttatik, a megye beléletében a kebelbéli nép és a közös hazának ügyére nézve káros hatású hiányok keletkezzenek: a bizottmány e tekintetben úgy vélt czélszerűbben intézkedni, hogy az öt járás mindegyikében egy segédkormánybiztos és egy csendbiztos fog ideglenesen a dolgok élire állíttatni.. ," 65 Pest megye bizottmányának 1849. április 30-án, Kecskeméten szándékolt választási eljárásáról az Ács Károly által készített jegyzőkönyv több szempontból is figyelmet érdemel. Mindenekelőtt stílusa, az újszerű hivatali nyelv tűnik szemünkbe. E nyelv mindenki számára érthető, és nemcsak pontosan, félreértéseket kizárva fogalmaz, hanem gazdag szókészletével és kifejezőkészségének erejével a száraz hivatali szöveget is érdekessé tenni, életre kelteni képes. Nem nehéz felismerni Ács Károly hivatali írásai mögött az egykori irodalmi kitüntePest Megyei Levéltár. IV. 103-a Pest-Pilis-Solt Vármegye Forradalmi Bizottmányának iratai, Megyebizottmányi ülési jegyzőkönyv 1849—4. 1.