Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)
II. fejezet A szolgabíró a nép szolgája
Innen Kalocsára ment, ahol február 11-én „Solti Járási Választmány" névvel egy olyan forradalmi bizottmány létrehozását szavaztatta meg a népgyüléssel, amely az osztrák csapatok beözönlése miatt megszűnt megyei igazgatás helyén az első operatív, forradalmi szervezet volt. A járási bizottság megalakítása mellett 1849. február 11-én és 12-én Kalocsán egy szabadcsapatot is szervezett Ács Károly. 54 „Ezen a gyűlésen választották meg a vádlott személyt a (járási) bizottság elnökévé... Kivüle tagnak választották még meg Sörös, Bolváry, Nyitrai és Szabó nevű személyeket. Mint bizottsági elnök, ő vezette a járás ügyeit, ő volt a felelős a rend és biztonság fenntartásáért. E mellett roppant nagy erőt fejtett ki a forradalmi eszmék terjesztése terén. Létrehozott egy mozgó nemzeti őrsereget is, mellyel a Duna bal partjára vonult, hogy a császári csapatok átkelését megakadályozza... Az eszéki fegyverletétel után visszaözönlő honvédeket összeszedte, 55 és az általa újabban toborzott újoncokkal együtt Szegedre, a forradalmi hadsereg parancsnokságához irányította." 56 A hadbírósági iratok arról is tudósítanak, hogy Ács Károly 1849 márciusában Szabadkán is létrehozta a forradalmi közigazgatási szervezetet. 57 A „Votum informativum" — a vád alapját képező cselekmények részletes felsorolása — tartalmaz egy eddig ismeretlen eseményt is „a felségsértő Ács Károly szolgabíró" 1849-es tevékenységéből. Az esetet nem tudjuk pontosan időzíteni, csak feltételezzük, hogy 1849. február 4. és 6-a között történhetett, amikor „az ő jelenlétében Kunszent54 Uo. 55 Eszéket 1849. január.30-ról 3l-re virradó éjjelen támadta meg Trebesburg császári tábornok „gatyás" határőreivel, de csak a vár külső védelmi rendszerét sikerült elfoglalniuk. Ezzel az utánpótlástól megfosztott őrséget a vár feladására kényszerítették. A kapituláció február 14-én következett be. Éder ezredes a 4500 főnyi helyőrségnek olyan feltételek mellett csikart ki szabad elvonulást, hogy azok négy hónapig nem harcolnak a császári csapatok ellen. E hazaözönlő honvédeket állította meg és irányította Szegedre Ács Károly. 56 Hadtörténelmi Levéltár. A Pesti Hadbíróság iratai, 1852—7/37. Votum informativum. 57 Uo.
