Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 3. Visegrád városképe a 18. század első felében

A negyedik oltár Szent Rókus és Sebestyén, míg az ötödik Szent Anna és Szent Vendel tiszteletét szolgálta. Megemlítik, hogy a templom a közeljövőben új szószéket kap. Van már orgona, és a templom kis fatornyában két kis harang szól. A templom felszerelése 1732 óta sokat gazdagodott. A mezőváros első templomát még temető vette körül, amelyet az anyakönyvek szerint szintén Keresztelő Szent Jánosról neveztek el. 1756-ban a mai Kálvária hegyen áll már a kálvária a stációkkal, a Szent Sírral, valamint egy kis kápolnában Mária oltárral. (A mai templom alapkövét 1776-ban rakták le.) Az 1788-ban készült egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint

63 a plébánia épületét a falu emelte 1751-ben. Mivel 1788-ban tatarozták, nem határozható meg pontosan, hogy milyen volt az 1751ben készült plébánia épület eredeti állapota. Az 1788-as leírás szerint kőből emelt három szobás építmény, a szobák közül kettő boltíves mennyezetű, a harmadik vakolt. Ennek alapján feltételezhető, hogy ismét a régi város vagy palota valamelyik épületét hozták rendbe és alakították át erre a célra. A plébánia teteje cseréppel fedett, padlózatát deszkapalló borította. (Sajnos az épület elhelyezkedésére vonatkozóan nincs utalás a vizitációban.) Megfelelő konyha és a házicselédek elhelyezésére szolgáló lakrész is tartozott hozzá. Pincéjét is jónak mondja a leírás. Istállója tágas, 8 ló és 8 szarvasmarha befogadására volt alkalmas, zsúpszalma fedte. Szép kis konyhakert és gyümölcsös tartozott hozzá a pap ellátására. Könnyen elképzelhető, hogy az uradalmi épületeken, a földesúri majorságon kívül a mezőváros nevezetesebb épületeit, így a plébániát is a régi város romos épületeiből állították helyre, vagy legalábbis köveiből rakták fel. A mezőváros 18. század eleji képének a megismeréséhez jó támpontot ad Mikovinyi Sámuel városalaprajza, amelyet szintén Bél Mátyás országleírásához készített.

64 Mikovinyi Visegrád Dunára nyíló látképén kívül Pest megye térképét is megrajzolta. A térképen feltüntette valamennyi település alaprajzát, bár az alapUo. Liber 195. 1788. 64. Ld. 56. sz. jegyzet. Bél M. idézett művének 160. lapja után található Mikovinyi Sámuel megyetérképe, rajta Visegrád alaprajza. Bél M: Notitia III. 160. 1.