Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

I. Visegrád története a török kiűzése után a kincstári igazgatás idején (1684—1700)

VISEGRÁD TÖRTÉNETE A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁN A KINCSTÁRI IGAZGATÁS IDEJÉN (1684—1700) Visegrádot 1684. június 13-án szabadította fel a török megszállás alól a mintegy 40 ezer fős szövetséges császári haderő Lotharingiai Károly herceg főparancsnoksága alatt. Visegrád felszabadítása egyik előkészítő hadművelete volt a Buda visszafoglalására irányuló nagyszabású hadjáratnak. Mivel a városban és a várban csak török helyőrség és lakosság tartózkodott (a magyarok már korábban szétszéledtek), a hadak elvonulása után a település romokban, lakatlanul állt. Az 1685-ben itt járt udvari kamarai bizottság szerint Visegrád, a vár és a város is teljesen elpusztult. A felmérés adatai nem egészen megbízhatóak.

1 A Szentendrei-sziget első falvát, Kisoroszit (amelyet a korai kamarai felmérés még pontatlanul Nagyoroszfalunak nevezett) pusztának, lakatlannak írta le. Sok település (köztük Kisoroszi is) csak ideiglenesen, a hadak vonulásának idejére néptelenedett el, lakóik megszöktek, majd a csendesebb idők beálltával visszaszivárogtak, és újra kezdték földjeik művelését. Az 1688-ban Visegrádon járt kamarai bizottság

2 — amelynek feladata már a kamarai javak számbavétele és a kamarai gazdálkodás lehetőségének a felmérése volt —, Kisorosziban 18 házban 7 parasztháztartást talált, szépen művelt szántóföldekkel. A központi felméréseknél mindig pontosabb, megbízhatóbb, szintén 1688-ban készült helyi összeírás szerint Kisorosziban 9 család élt, akik állandó lakók lehettek, hiszen szántóföldjeiken kívül folyamatosan termő szőlőjük is volt a Du1 Magyar Országos Levéltár (OL) Kamarai Levéltár E 156. Urbaria et Conscriptiones F:2 N: 10. (A továbbiakban: U et C) 2 Eredetije a bécsi Hofkammerarchiv Hoffinanz Ungarn állagában. Rote F. 319. 21. febr. 1688. (OL Filmtár 2230. doboz, 1688.)